Szerző
Kundrák Dávid

Kundrák Dávid

Életkor: 21 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 479 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Kundrák Dávid

Barátimhoz

Barátim, kiknek segítettem,
Eltávolodtatok tőlem.

Akiket szeretek, ellenségemmé váltak,
Kiket tiszteltem, nem tisztelnek.

S most mivé váltatok?
Világcsavargókká, kiknek szívében indulat kavarog.

Indulat, mely elvakítja szíveteknek boldogságát,
S most nincs, kiben megbízzak?

Megbízzak, s most jöjjön el a halál,
Melyben megnyugvást kap a vén költő!

A vén költő, kinek hangja egyre csak halkul,
S egyszer csak elhalkul!

2018.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2019. november 16. 19:11

Első szívet és Figyelőt adtam szép versedhez.Ott nőttem fel én is de azt hiszem a sosto környéke akkor másként nézett ki,gondolom már a kis vonat sincs már meg ami akkor odavitt,ölel János szeretettel

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom