Szerző
Pothurszky Géza

Pothurszky Géza

Életkor: 72 év
Népszerűség: 162 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 142 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (32)

Pothurszky Géza

Őszök

Párhuzamok

Felfeslett a felhők ruhája,
füstködös eső csap pofámba,
és a járdán mély-sáros tócsák
léptemet toccsanva locsolják.

Nincs már reggel, se álmos nappal,
szél köszönt egy elfújt kalappal,
létezésem lila korom már,
vénebb lettem saját koromnál...

Most fény hull fázósan a mennyből,
kidobnám mind vénhedt szívemből
ólom szennyét a mának, múltnak,
mint rohadt, szúrt sebét a húsnak...

Az utcámban az öreg tölgyfa,
álmodik, egy ága törött ma,
gerlék sem búgnak vén ágain,
csak elmereng titkolt vágyain...

A sorházak legbelül élnek,
megtöltik sötét szemű fények,
az asztalon csendben szunyókál
a tálba tett, feslett idő már...

Pedig de szerettem szeretni,
most ősz jött, mindent feledni
kéne` már, de hörögve rám csap
a szürke éj...! Fuccs lett a mának...

Sárospatak, 2019. november 8.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Nichi-ya2019. november 18. 13:02

Különleges, sokatmondó alkotás. Sok szeretettel, szívet hagyva gratulálok.

1111112019. november 17. 12:24

Ütős, gondolkodásra késztet a saját őszeim felől,nagyszerű alkotás ez is kedves Géza, most is szívesen olvastalak. Piroska

gypodor2019. november 16. 22:40

Egyedi és remek!
Nagy szívvel
Gyuri

meszaroslajos602019. november 16. 20:44

Kedves Géza!
Meghatóan szép versedhez elismeréssel, szívvel gratulálok, Lajos.

Zsuzsa-Amriswil2019. november 16. 19:52

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Zsuzsa-Amriswil2019. november 16. 19:52

Rendkívüli, sokatmondó és kitűnő alkotás !Nagy szeretettel és tisztelettel jártam itt és olvastalak.
Fazekas Zsuzsa

remember2019. november 16. 17:13

Nos! Milyen is Pothurszkys szófordulat?

Nincs már reggel, se álmos nappal,
szél köszönt egy elfújt kalappal,
létezésem lila korom már,
vénebb lettem saját koromnál...

ILYEN!! Mint egy jól időben elsült jobbegyenes!

Döbbenetes alkotás! Ezek az olyan versek a kortárs költészetben amiért érdemes verset írni és olvasni! Géza! Csaknem megkönnyeztelek. lelkemig hatolt írásod! Köszönöm hogy olvashattam. Szívvel gratulálok!

Sida2019. november 16. 14:39

Gyönyörű képek sorával fejezted ki az évszakok és az emberi sors alakulását.
Nekem a legszebb:
''az asztalon csendben szunyókál
a tálba tett, feslett idő már...''
Üdvözlettel:
Klára

Evanna2019. november 16. 13:40

Remek vers az életről, idő múlásáról. Szívvel olvastam!
Evanna

Kicsikinga2019. november 16. 12:45

De átéreztem a keserű apátiát!

Zsuzsa03022019. november 16. 11:46

Igazán szép sorsversed szívvel, szeretettel olvastam! Kellemes, pihentető, őszi napot kívánok: Zsuzsa

Pflugerfefi2019. november 16. 10:12

Remek egyedi hangú sorsvers!
Szivvel gratulálok!
Feri.

Metta2019. november 16. 07:27

Kedves Géza!
Nagyon szép versednél szeretettel hagyok szívet!
Margit

John-Bordas2019. november 16. 03:06

A 17 szívet hagytam versednel,ölel János

Sanyipapa2019. november 16. 00:17

❤ (16)
Sanyi

Dram2019. november 15. 23:04

Gratulálok sors versedhez.
Szívet hagyok tisztelettel; András.

Golo2019. november 15. 21:57

Kedves Géza!
Szívet adok szeretettel: Radmila

orok.szerelem552019. november 15. 21:18

Kedves Géza, szép, szomorkás hangulatú, remek, őszi versed szívvel olvastam!
Szívből gratulálok!
Üdvözlettel: Margit

Csendhangjai2019. november 15. 19:05

Nagyon szép versednél, olvasói élményemet köszönöm, köszönöm!

Szívvel, szeretettel:

Klára

donmaci2019. november 15. 18:00

Csodaszép versedhez szívvel gratulálok: Józsi

JohanAlexander2019. november 15. 17:47

Géza, szívvel gratulálok nagyszerű versedhez!

Marcsy2019. november 15. 17:42

Szép ez a párhuzam.

kokakoma2019. november 15. 17:40

Olvasva versed még jobban szeretem az évszakokat,főleg az őszt. Szívvel gratulálok János

lejkoolga2019. november 15. 17:25

Szép, mint mindig, kedves Géza!
Szeretettel, szívvel olvastalak: Olgi

B...yL...o2019. november 15. 17:05

Csodálatos, hangulatos verset írtál, kiváló hasonlatokkal (''a sorházban legbelül élnek'').
Gratulálok:
László

anci-ani2019. november 15. 16:19

Remek párhuzamokkal írt nagyszerű versedhez, kedves Géza
gratulálok nagy szívvel, szeretettel, őszinte elismeréssel:
Anci

feri572019. november 15. 16:10

Nagyon szép évszakok versed Géza
Szívvel olvastam
Feri

hara.mya2019. november 15. 15:40

megy az ido. az embernek szepsegere, vagy fajdalmara tan az elmulassal tobbszor is megtalalkozik. talan igy keszulunk mi is az utra, hogy latjuk annak meltosagat.
olellek, maia

SzaipIstvanne2019. november 15. 15:05

Kedves Geza! Remek parhuzam sorsunk es az evszakok, az osz kozott.
''letezesem lila korom mar,
venebb lettem sajat koromnal...'' Szomoru, aterezheto vers.
Szivet hagytam. M.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom