Bűntett
Életemnek fiatal éveiben járok.
Felkelek, buszhoz megyek s minden nap tanulok.
Mint az átlagos diákok.
Legbelül mégis őrlődök, kínlódok, sírok.
Valami nincs rendben... valami szorít engem...
Valami történni fog. Érzem...
Mostanság többször is a halálra gondolok.
S ilyenkor elgondolkozok: merre tartok?
Valójában ki is vagyok?
Ha sírba is visz valami, Te leszel az,
Ki mérgező kedvességeddel elcsábítasz
S szabadulni sohasem hagysz.
A bűnöm csak az, hogy Téged megszerettelek,
S tudatlan mámoromban mástól elvettelek.
Ő tiszta szívből szeretett.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
1111112019. november 19. 18:08
Nagyon mély lélekvers kedves Hugó, erősen átjön a belső vívódás, szeretettel hagyok szívet.Piroska
feri572019. november 15. 06:53
Nagyon szép alkotásod
Szívvel olvastam
Hugó ,nagy szeretettel várlak én is az új versemnél
Üdvözlettel
Feri
gypodor2019. november 15. 05:20
Figyelemre méltó a vers gondolata!
Gyuri
John-Bordas2019. november 14. 19:00
Első szívet és Figyelőt adtam rendhagyó versedhez,a szerelmi háromszöget ilyen nezetbol azt hiszem meg nem láttam,gratulalok,ölel János