Szerző
Mucsi Antal-Tóni

Mucsi Antal-Tóni

Életkor: 77 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 48 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Mucsi Antal-Tóni

A szemüvegemre várva 6

A héten ismét elmentem Dietikonba, a svájci "szülőfalumba",
az optikushoz voltam berendelve már régen erre a dátumra,
reméltem, megkapom végre az annyira várt, új szemüveget,
és végre majd ismét tisztán látom azokat a ficánkoló betűket.

Azt mondta, egy óra kell neki, míg az új szemüveg kész lesz,
örültem, hogy körülöttem ismét egy szép, tiszta kép lesz,
elmentem a közeli kávézóba és leültem egy kis asztalhoz:
Hej, de jó volna egy dobostorta ehhez a forró kávéhoz.

Álmodj csak tovább, Tóni - mondtam hát magamnak,
tudod, nem olyan könnyű az idegenben egy magyarnak,
kaphatsz te sok mindent, de azt sehol, amit néha ehetnél,
mert sehol sem kapod meg azt, amit te valóban szeretnél.

De most itt, a kávézóban nem akartam a szememnek hinni,
én csak azért jöttem ide be, mert egy kávét akartam inni,
egy kis asztalnál ült valaki, úgy nézett rám, mint a múzsám,
nyitva volt nadrágomon a slicc, csak azért nézett úgy rám.

Az összes vér, ami bennem volt, most a fejembe felszaladt,
sürgősen próbáltam a cipzárt felhúzni ott az asztal alatt,
de sietségembe a cipzár bekapta az abroszt is a fogai közé,
ami az érthetetlen viselkedését tette számomra érthetővé.

Egy dupla konyakkal próbáltam a zavaromat helyrehozni,
lassan azonban beláttam, innen valahogy el kell távozni,
örültem, hogy rossz idő van, és kint csak úgy zuhog az eső,
mert csak ezért is volt nálam egy nagy fekete férfiesernyő.

Lehet, hogy ő volt a múzsám, és ma meg is akart csókolni,
de amit ott látott, lehet, még egyszer meg fogja gondolni,
elmegyek most az üzletbe, és elhozom az új szemüvegemet,
de az asztalterítő nem akart elengedni egyelőre engemet.

Egy zavart mosollyal még egyszer oda, a sarokba néztem,
és egy kétségbeesett mosollyal a megbocsájtását kértem,
a következő alkalommal egy nadrágot veszek fel gombbal,
és nem lesz soha többé problémám ezzel az abrosszal.

Szombaton egy ruhás üzletbe mentem nadrágot venni,
de akármelyiket néztem, cipzárral volt ott valamennyi,
végre találtam egy gyűrött farmernadrágot gombbal,
alig bírtam a sliccet begombolni, oly sokat kínlódtam.

Vére rajtam volt a nadrág, csak lehajolni nem tudtam,
nagyobb lett a hasam a tükörben, mint ahogy gondoltam,
eddig a hasamnak fele mindig benn volt a nadrágban,
de mivel a nadrág szűk volt, most kinn lógott kínjában.

A nadrágot kivittem és visszatettem kinn fel a polcra,
sietnem kellett, mert az orvoshoz kellett mennem nyolcra,
igaz, az sem lett volna baj, ha oda később is megyek,
úgyis a váróteremben csak panaszkodik minden beteg.

Így hát még ma is csak cipzáras nadrágjaim vannak,
de legalább bennük nem tűnik a hasam olyan nagynak,
ehetnék akármennyit, mégsem fogyok le egy kilót sem,
szeretem a magyar kosztot, és biztos ez lesz a végzetem.

2012. január 27.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Toni11(szerző)2019. november 17. 20:55

Köszönöm kicsikincsem, mindkettőt és az olvasást...üdv Tóni...

kicsikincsem2019. november 17. 15:36

:) mosollyal és szívvel gratulálok.
Ilona

Toni11(szerző)2019. november 15. 09:20

Köszönöm Motta, az olvasást...üdv Tóni...

Toni11(szerző)2019. november 15. 09:20

Köszönöm Melinda az olvasást de a versedet a fordításra továbbra is várom...üdv Tóni...

Toni11(szerző)2019. november 15. 09:18

Köszönöm Erzsébet az olvasást, szerintem ameddig egy ember sajátmagán is tud nevetni, addig nincs semmi baj...üdv Tóni...

Toni11(szerző)2019. november 15. 09:17

Köszönöm János,
az olvasást...üdv Tóni...

Motta2019. november 14. 18:51

Humoros versed szivvel olvastam
Motta

Angyalka732019. november 14. 17:43

Nagyon humoros versednél szeretettel időztem.
Üdvözlettel Melinda

ditte1422019. november 14. 13:37

Kedves Tóni!
Hát nem hazudtolod meg magad, te is az a fajta vagy akivel mindig történik valami, így hát mindig van témád is.
Bocsáss meg, de jót mulattam a történeten.
Kijár neked a gombos nadrág mellé a nagy szív!
Egy nagy mosolygós szívet hagyok:
Erzsébet

John-Bordas2019. november 14. 13:30

Első szivvel olvastam jópofa humoros versedet,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom