Szerző

Erdődi Mária

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 26 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges, nonprofit céllal és a szerző, valamint a Poet.hu megjelölése mellett azonban engedélyezett az átdolgozások készítése és publikálása.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Erdődi Mária

Égi csillagok

A temetőkapun belépve
magamba némulok,
hát itt vagyok megint - a múlt jelenében.

Sötétség borult a komor fejfák fölé,
csak a márványlapokon vibrál ezer apró fény,
mitől lelkünkben gyúl a fakuló emlék.

Apró gyertyák, mint lobbanó égi csillagok
árnyjátékot villannak remegőn a temetőn,
játszanak a hófehér krizantémszirmokon.

A homályban megvillanó felirat,
élt-halt, soha nem feledünk...
nagyot sóhajtva könnyezik szemünk.

Az apró koszorú a helyére kerül.
Fellobban az emlékmécses,
s az emlékfilm sercegve pereg itt legbelül.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


yawert6(szerző)2019. november 11. 15:58

John-Bordas és elena15 köszönöm, hogy olvastatok...és tényleg boldog vagyok.
Ölelésem MAYA

John-Bordas2019. november 9. 23:00

Szép verset hoztál,Figyelőt szívet adtam hozza,ölel János szeretettel

elena152019. november 9. 19:14

Drága Mária

Gyönyörű emlék versedhez szívből gratulálok.
Nagyon sok boldogságot kívánok .
Sok szeretettel Elena

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom