Szerző

Bánki Zoltán

Életkor: 48 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 83 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

feri57, gypodor, John-Bordas, Motta, szombati, 1 láthatatlan tagunk


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Bánki Zoltán

Kifordult világ

Megfordult az ősi rend!
Szülő kíséri friss hanthoz fiát,
Holott a Fenti Törvény szerint:
Fiúk előbb mondanak értük imát.

Üvöltve lázad a lélek! Mi ez?
Mi ez a kifordult világ?
Könyörögve tiltakozik:
Nem kell több fájdalom-virág!

Zakatol az ész is, miértet keres.
Ki tudja, mikor lép tovább?
A szív jó szóval segít: Megérkezett,
Hidd el, békére lelt odaát!

A gyász görnyedt vállakat terem,
Fájdalmat, mit nem fog fel értelem.
A fiú súgja halkan távolról:
Mennem kellett, jobb ez így nekem.

A remény még kér: Bár hallhatná
Ezerszer újra, hogy szeretem.
De nincs esély, így az ég felé
Térdepelve, könnyezve üzenem.

A fiú öreg lelke vissza letekint,
Bölcs tanácsot is küld talán.
Majd... egyszer... a szülő érteni véli,
S könnyebben elfogadja tán.

Végül zokogva kér szót a szeretet:
Én itt leszek, nem múlok el soha!
Bármilyen zord az élet,
Legyen bármilyen mostoha.

Később

Üzent a gyermek, amitől:

A lélek harsogó jajszava
Sajgó nyüszítéssé szelídült,
Kínjától lassan távolodva
Aranyszínű gyolcsba került.

Szűnik a forgás, tompul az ész,
Napok telnek gondolattalan.
Majd múlik... most úgy érzi,
S már nem felesel parttalan.

A gyász még fekete ugyan,
De a horgadt fej emelkedik,
Szemét az égre szegezve,
Szeretve szépre emlékezik.

A remény vesztese mindennek.
Visszavonult, háttérben áll.
Elbukott, ereje elszállt,
Elég! már csak csodára vár.

A lélek angyalaival békén kering,
Tekintetét fentről ránk veti.
Új test, új sors várják itt lent,
Érti a világot, s dolgát teszi.

A szeretet bölcs, tudja a jövőt,
Sírása lassan elhalkul már,
Ígéretét híven megtartva
Az eltévedt kis lélekre vár.

A szó most elakad,
Betűk sora nem gyarapodik.
A szó-csap tán új erőre kap,
Ha a visszatérő megérkezik.

Lelj békére odaát, Kisfiam!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gypodor2019. december 22. 16:28

Szívenütős!!!
6.
Boldog Karácsonyt
Gyuri

feri572019. november 16. 13:29

Nagyon szép fájdalomversed átéreztem
Szívvel gratulálok
Feri

Operativus(szerző)2019. november 4. 16:51

@szombati:
Köszönöm, dicsérő szavaid megtisztelőek!

szombati2019. november 4. 07:23

Kedves Zoltán!

Kiemelkedő alkotás.
Nagyon megérint, meghat.
Mindent kifejez, átjön,sokat mond.
Versed Együttérző szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább.
Szeretettel várlak én is verseimnél.
Üdvözlettel.
Tisztelettel.

Tibi

Operativus(szerző)2019. november 1. 21:20

Köszönöm Motta!

Motta2019. november 1. 20:19

Fájdalmas, szépen megírt versedet együttérzéssel, szívvel olvastam.
Motta

Operativus(szerző)2019. november 1. 19:27

@John-Bordas:
Köszönöm 

Operativus(szerző)2019. november 1. 19:26

@donmaci:
Köszönöm 😊

John-Bordas2019. november 1. 12:26

Figyelőt és szívet hagytam versednel,ölel János

donmaci2019. november 1. 06:06

Szomorú versedet szívvel olvastam. Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom