Szerző
Mucsi Antal-Tóni

Mucsi Antal-Tóni

Életkor: 77 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 61 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Mucsi Antal-Tóni

A múzsámra várva 4.

Ma ismét elmentem a tegnapi kávéházba egy kávét meginni,
ki akartam a bőrömet még egyszer ugyanarra a vásárra vinni,
habár a hidegtől a gatyám rezgett, de mégis kiültem a teraszra,
múzsám nem volt ott, biztosan otthon várt egy melegebb napra.

Több, mint fél órát ültem ott, míg lassan elkezdett szemelni az eső,
gondoltam, hazamegyek, de nem bírtam, nem volt nálam az ernyő,
a versből is még csak addig egyetlenegy versszakot írtam meg,
ha most hazamegyek, akkor e versemnek már régen fütyültek.

Nem tudok én otthon, a négy fal között emberekről verset írni,
aki az életről akar írni, annak ott, az emberek között kell élni,
az otthon írott versek, az mindegyik csak egy egyszerű fantázia,
a valódi életben ma már teljesen másképp él minden ember fia.

Mennél tovább ülök itt, annál erősebben kezd gyötörni a gondolat,
miért nem csókolt meg a múzsám tegnap, de most jött egy sugallat,
egy nálam is idősebb ember már nagyon régen azt mesélte nekem,
az ember hosszú életének titka nem mindig a sírig tartó szerelem.

Figyelj rám, édes fiam, egy hatalmas titkot árulok el most neked,
szeresd a fokhagymát, vacsorához minden este egyél két gerezdet.
Két gerezd fokhagyma, nem is tudtam, hogy az olyan egészséges?
A fokhagyma nem, de a nők messziről kerülnek, és életed fenséges.

Elgondolkodtam hosszan ezeken a régen hallott bölcsességekről,
mit ér a hosszú élet, ha egész életedre le kell mondanod a nőkről?
Megértettem, mit jelentett a múzsámnak, hogy fokhagymát ettem,
a múzsám elérte, hogy egy ilyen butaságtól mégis okosabb lettem.

Még vártam egy kicsit, és szétnéztem, hogy közben bejött-e valaki,
de ilyen időben biztosan nem teszi a lábát egy normális múzsa ki,
most összeszedem a sátorfámat, és a hét versszakkal teleírt papírt,
ha majd holnap kicsit szebb idő lesz, akkor ismét keresni fogom itt.

De kinn most már az eső hevesen zuhogó záporrá változott,
szidtam Antalt, egy ilyen időben esernyőt miért is nem hozott,
de mint oly sűrűn, most is nyugodt higgadtsággal válaszol:
"Ülj fel a buszra, és meglátod, azzal hazaérsz te is szárazon."

De míg a buszállomáshoz értem, addigra teljesen eláztam,
és mint egy néger Szibériában, hazaérve én is úgy fáztam,
csuromvizes lettem, mégsem látogatott meg a múzsám,
végül leszedtem magamról, és kiteregettem a vizes gúnyám.

Ma este szép időt jósoltak a meteorológusok egész tavaszra,
holnap elmegyek a kávéházba, és kiülök a napsütötte teraszra,
egy szép napsütésben talán a múzsák is örömmel sétálnak,
és jókedvükben ihletet adnak nekem is, egy analfabétának.

2011. június 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kicsikincsem2019. október 31. 17:08

:) Szívvel gratulálok.
Ilona

JohanAlexander2019. október 28. 16:42

Tóni Bátyám, szívvel gratulálok!

John-Bordas2019. október 28. 14:19

Első szivvel tapsoltak meg humorodat,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom