Csókay Béla

Borszonettek

I.
Rubinja mély, íze komplex és kerek.
Tüzes lankákon termett nagy titok.
Virgonc savak és daliás tanninok
folytán inkább hímbor, mint némberek

bora. Fanyarsága szádban felzsibog,
majd a karakteres savszerkezet
kék bogyós gyümölcsöknek enged teret,
mit elkísérnek lanyha citrusok.

Szulfiton kívül nincs benne adalék,
ám tisztán érezhető a maradék
cukortartalom. Nagy testű, nem vitás,

tüzes, de mégis nyugodt bor, nem fortyog
benne túl semmi, és az apró kortyok
végén lecseng némi animalitás.

II.
Ha iszol e borból, hallod a csendet.
Hallod a dűlők bökdöső neszét.
Meglátod a természetben a rendet,
és élet árad benned szerteszét,

ahogy érzed nyelveden ízözönét;
és hogyha eddig eléggé ritkán
merengtél csak el a létezés titkán,
kérlek, dobd el most a lét közönyét.

Nem másra, jó áldomásra koccintok.
Nevetgélnek a kertben a jácintok,
mert tény, hogy ez a bor nem olcsó lőre,

de hogy nem érné árát, badar, random
beszéd. Hidd el, őszinte szívvel mondom,
jó és kívánatos inni belőle.