Szerző

Nagy Eszter (NagyEszter00)

Életkor: 64 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 29 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Nagy Eszter (NagyEszter00)

Lobban a láng

Egy kis fa áll a magas dobon.
Körülötte sok-sok másik.
Nagyobbak, közepesek, de ő a legkisebb.
Mikor növök már meg, hogy lássam az erdőt?

Nem tudja még, milyen jó is.
Gyermekként látni a világot.
Telnek az évek, a napok.
Sok fatársát ember vitte el.

Ki asztal lett, ki szék.
Ki pedig csak hamu és füst.
Várta ő, hogy elvigyék.
De sajnos, nem happy end a vége.
Belőle is lobbant a láng.
S nem maradt, csak füst, hamu belőle.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Sebi2019. október 21. 17:52

(érdekes hogy a többiek így is jónak tartották hmm....)

Sebi2019. október 21. 17:50

ügyes...
csak elírtad az első sor utolsó szavát
bár lehet rosszul gondolom :)

NagyEszter00(szerző)2019. október 21. 15:00

@John-Bordas: @feri57:

Köszönöm, hogy olvastátok várlak legközelebb is sok szeretettel.

feri572019. október 21. 14:57

Ez a fa sorsa
Szép életversed Eszter
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2019. október 21. 14:11

Érdekes megközelítési versedet első szivvel olvastam,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom