Szerző
Mata Ibolya

Mata Ibolya

Életkor: 51 év
Népszerűség: 212 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 280 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 19.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (30)

Mata Ibolya

Atilla, a hun király XVIII-XIX.

Oresztész, most hagyj magamra!
Hadd emlékezzek a nagy Bledára!
Testvérem minden valós szavára
és a közösen megvívott csatákra.

Nagy tanhu, jó éjszakát kívánok!
Lelki sebeidre gyógyírt kínálok.
Gyógyfüvekből készítettem párlatot,
mely enyhíti majd a kínzó bánatod.

Menj, Oresztész, engem ne sajnálj!
Szavaiddal engem meg ne szánjál!
Holnap reggel fényesebb lesz a Nap,
de az éjszaka még fekete vaskalap.

Atilla fapalotájában egyedül maradt.
Múltjának dicső emlékébe ragadt.
Maga előtt látta Bleda alakját,
miként felé nyújtja izmos, erős karját.

Éppen úgy, mikor együtt uralkodtak.
Kézfogásukkal megértést mutattak.
A hunoknak és más törzsi népeknek.
Példát mutatva egy igazi nemzetnek.

Így történt meg a margusi egyezmény,
melyet a krónikások fel is jegyezvén.
Bizánc küldöttei várták a harcos hunokat,
hogy megtárgyalják a nehéz gondokat.

A hunok Plintha konzullal megegyeztek.
Lóháton ülve szerződést kötöttek.
Bizánc kiadta a menekült foglyokat.
Atilla és Bleda megduplázta adójukat.

Róma nem tartotta be a szerződést.
Felrúgta a közös egyezményt.
Történt egy sötét, borús éjszakán.
Margus püspöke átkelt a Dunán.

Csapataival az éj fekete leple alatt
megszentségtelenítette a hun sírokat.
Majd titokban a vandálokhoz szökött
és elárulva városát, a népébe döfött.

Atilla hatalmas méregbe gerjedt.
Lángjának haragja tűzként terjedt.
Bleda bosszúvágya is izzott nagyon.
Egy vihar dúlt a közös akaraton.

A hunok minden ereje egyesült.
Nem volt senki, ki velük szembeszegült.
Megállíthatatlanul törtek és támadtak.
Városokat, falvakat sorban leigáztak.

Margust és Viminacium városát.
Megöltek több ezer harcos katonát.
Dühüket nem csillapította a győzelem.
Elfoglalták Sigindunumot győztesen.

Így emlékezett Atilla minden napra.
Szemének íriszét a könnye áztatta.
Kifakult már szeme tükrében a fény.
Új napokat szőtt hitében a remény.

...

Flavius Aëtius Ravenna terein sétált.
Díszes épületek falai között botorkált.
Magányát festette az időnek múlása.
Gondterhelt bánatát az éj hasadása.

Csillagtalan égburok áztatta a földet.
Esőcsepp-koppanás űzte el a csöndet.
A villámlás erejének félelmetes fénye
fénytükörként villant a csillagösvényre.

Aëtius Ázsia füves pusztáira gondolt,
amikor az emlékösvényen barangolt.
Látta a néhai nagy, erős Ruga arcát.
A csatákat és a hunok győztes harcát.

Közel húsz év, melyet a hunok között élt.
S mindig remélve, hogy egyszer hazatér.
S lám, mikor a Birodalom köveit taposta,
mégis hiányzott a szabadság hatalma.

Galla Placídia nem nézte jó szemmel,
hogy Flavius csatákat nyer elismeréssel.
Megszerezve a Magister militume rangot,
megkongatva ezzel a nagy vészharangot.

Későre járt az éji napszak nehéz órája,
de mégsem hozott megnyugvást reája.
Fel-alá járkált a szürke macskaköveken.
A város utcáin, hideg beton-szőnyegen.

A hajnal első sugarai kísérték haza.
Csendlépteket tárt az utcák terasza.
A főkapunál már egy küldönc várta.
Aki érces hangján így szólott hozzája.

Parancsnok Úr! Az udvarból üzentek.
Amint a hajnal sugarai elköszönnek,
Galla Placidia várja önt a palotában.
Az arany hímzésű, díszes szobában.

Aëtius nem értette ezt a sürgősséget.
Hiszen Placidia táplálta az ellenszenvet,
melyet Flavius iránt érzett folytonosan.
Bosszúvágyat is forralva alattomosan.

Kínpadra tévedt aztán minden gondolat,
mely lelkébe véste a mélyülő árkokat.
Érezte, valami történt, talán sorsfordulat.
Beigazolódni látszott egy rejtelmes jóslat.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2019. december 19. 17:33

Törölt hozzászólás.

dobosigyorgy2019. október 27. 20:40

Szuper versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Gyuri

Doli-Erzsi2019. október 25. 08:09

Nagyszerű alkotásodhoz szívvel szeretettel gratulálok!
Erzsi

Ahita2019. október 24. 14:21

Emelem kalapom, rendkívül nagy munka áll sorozatod mögött, értékes tartalommal, jól rímbe szedve, izgalmasan elénk tárva e számunkra nagyon fontos történelmi korszakot!
Szívvel, szeretettel gratulálok, Éva

Doki662019. október 22. 20:41

Ez igen
Tartalmas vers.....Doki

1111112019. október 21. 23:02

Szép és tartalmas, mint az összes eddigi drága Ibolya, szívet érdemel most is nagyívű alkotásod. Piroska

jocker2019. október 21. 16:01

Óriási munkát végzel és tetszik!
Poétaöleléssel, elismeréssel, kalapemeléssel; szívből gratulálok!
jocker/Kíber/Feri

kicsikincsem2019. október 21. 11:58

Szívvel olvastam a történetet, gratulálok.
Ilona

dvihallyne452019. október 21. 10:47

Remek alkotásodhoz szeretettel és szívvel gratulálok! Sarolta

Gyuri632019. október 21. 09:52

Remek, szívvel olvastam. (20)

Dram2019. október 20. 19:57

Szívvel olvasom és várom remek alkotásod,
versed folytatását. Üdvözlettel; András.

meszaroslajos602019. október 20. 19:43

Kedves Ibolya!
Remek alkotásodnál elismeréssel hagyok szívet, Lajos.

AkarkiGyula2019. október 20. 18:06

Ibolya, nagyon érdekfeszítően írod a történetet.
ü

1-9-7-02019. október 20. 16:37

Kiváló remek versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

molnarne2019. október 20. 15:49

Remek alkotás nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok:ICA

lantgyorgyi32019. október 20. 14:21

Kedves Ibolya nagyon értékesnek tartom ,versed hatalmas és szép munka! Őszintén gratulálok, fogad szeretettel.
POET Györgyi

Motta2019. október 20. 14:10

Szépen megírt folytatás.
Szívvel olvastalak
Motta

feri572019. október 20. 12:25

Nagyon szép versed Ibolya
Szívvel olvastam
Feri

Zsuzsa03022019. október 20. 12:15

Értékes titokversedhez szeretettel, szívvel gratulálok. Madárcsicsergős, napsugár cirógatta napot kívánok: Zsuzsa

anci-ani2019. október 20. 12:13

''Éppen úgy, mikor együtt uralkodtak.
Kézfogásukkal megértést mutattak.
A hunoknak és más törzsi népeknek.
Példát mutatva egy igazi nemzetnek.''

Remek alkotás drága Ibolya!
Ma is ez példamutatás hiányzik a nemzetnek!!!
Nagy szívvel, szeretettel elismeréssel gratulálok!
Anci

ambrus.magdolna2019. október 20. 11:04

Kötelező olvasmányként, szeretném tudni:Történelmi ''titkodat''
Nagyon értékes , alkotásodhoz:Szívből-szívvel, gratulálok!Üdvözlettel, elismeréssel:Magdi!

JohanAlexander2019. október 20. 09:49

Ibolya, a szív most sem maradhat el!

lanyigeza2019. október 20. 08:56

(5) Kedves Ibolya!
Nagyszerű alkotás, szívvel, szeretettel olvastam.
Géza

lorso2019. október 20. 08:54

Ismét elismeréssel nyugtázom remek munkádat!
Zsolt

Metta2019. október 20. 08:48

Kedves Ibolya!
Nagyszerű alkotás mint mindig!
Szívvel, szeretettel gratulálok!
Margit

John-Bordas2019. október 20. 00:01

Minden héten várom a folytatást feszülten mert nagyon tetszik,micsoda epikus herkulesi munka,szivvel jelöltem mint minden alkalommal,ölel János szeretettel

41anna2019. október 19. 23:33

❤ 5, nagyon szépen írtál! Melinda

donmaci2019. október 19. 22:25

Nagyon jó alkotásodat szívvel olvastam. Józsi

gypodor2019. október 19. 21:35

''
Későre járt az éji napszak nehéz órája,
de mégsem hozott megnyugvást reája.
Fel-alá járkált a szürke macskaköveken.
A város utcáin, hideg beton-szőnyegen.''
Tetszik a sorozat. Sokat dolgozhattál rajta. Remekül összeáll!
Szívvel
Gyuri

Eci2019. október 19. 20:22

Kedves Ibolya! Remek mint mindig! 😊💓Szívvel, szeretettel Edit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom