Szerző
Rostás István

Rostás István

Életkor: 63 év
Népszerűség: 23 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 127 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Rostás István

Nagyon akartalak

Kabátunk alá rejtőzködött az őszi szél.
Fáztunk. Remegtünk.
Akkor még nem mertem bevallani, őszintén
szeretlek, és csak nevettünk.

A Hold aranyló fényével mosolygott ránk
a hídon, ahogy sétáltunk,
egyre csak fokozódott a fantáziám,
amikor egymásba bújtunk.

Egyre csak beszéltél. Szóhoz se jutottam.
El voltam foglalva
sok szép gondolattal, kéjvágy akaratommal.
Bennem valami megszólalt.

Lelkemből, szívemből tiltakoztam ellene.
Szerettem ezt a lányt.
S mikor a hidegtől kék ajkunk összeért,
lelkünk akkor eggyé vált.

2019. október 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Istvan-Rostas(szerző)2019. október 20. 22:37

Köszönöm szépen mindenki tetszését

Zsuzsa03022019. október 18. 20:01

Szép szeretetversedhez szeretettel, szívvel gratulálok. Kellemes estét kívánok: Zsuzsa

John-Bordas2019. október 16. 22:22

Ez nagyon szép,férfias és emberi!a második szívet hagytam nálad,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom