Szerző
Rostás István

Rostás István

Életkor: 64 év
Népszerűség: 26 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 181 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Rostás István

Nagyon akartalak

Kabátunk alá rejtőzködött az őszi szél.
Fáztunk. Remegtünk.
Akkor még nem mertem bevallani, őszintén
szeretlek, és csak nevettünk.

A Hold aranyló fényével mosolygott ránk
a hídon, ahogy sétáltunk,
egyre csak fokozódott a fantáziám,
amikor egymásba bújtunk.

Egyre csak beszéltél. Szóhoz se jutottam.
El voltam foglalva
sok szép gondolattal, kéjvágy akaratommal.
Bennem valami megszólalt.

Lelkemből, szívemből tiltakoztam ellene.
Szerettem ezt a lányt.
S mikor a hidegtől kék ajkunk összeért,
lelkünk akkor eggyé vált.

2019. október 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Istvan-Rostas(szerző)2019. október 20. 22:37

Köszönöm szépen mindenki tetszését

Zsuzsa03022019. október 18. 20:01

Szép szeretetversedhez szeretettel, szívvel gratulálok. Kellemes estét kívánok: Zsuzsa

John-Bordas2019. október 16. 22:22

Ez nagyon szép,férfias és emberi!a második szívet hagytam nálad,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom