Szerző

Juhász Boglárka

Életkor: 18 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 32 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Juhász Boglárka

Csendélet

Kies a puszta. A szél végigsüvít rajta,
Sikít, száguld egy-egy hébe-hóba gaz
Között vadul. Remegek, ahogy
Egészen a csontomig hatol.
Körülnézek, bár nincs mit látnom,
Kies a puszta. Csak egy fa a társaságom,
Ki hajlong már a szélnek, feladta.
Bókol neki megadóan, fáradtan, sóhajtva.
Öreg, ő nem harcol, ága hull,
Törzsében már féreg sem lapul.
Üres. Csak egy váz, bomló gyökér tartja,
A kaszás csak fúj egyet rá, ha a halálát akarja.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2019. október 11. 18:14

Érdekesen írtad meg ezt a versedet és tetszett,szivvel olvastam,ölel János

awsen2019. október 11. 17:22

Ahol a kiesség van rég nem járt bőség... Máshol járt az eső, hogy legyen
másnak, de nem jobbnak, termés. Tehát ez a 'fa' életébe került, hogy valaki
ihasson. Ez bizonyos szintű magasságba emeli.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom