Szerző

Krancz Béla

Életkor: 54 év
Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 90 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

feri57, John-Bordas, JoshuaMiko, 1 láthatatlan tagunk

Krancz Béla

A holdsarló

Felnézve a sötét égre,
csillagfényes szőnyegébe
takarózik a holdsarló,
a magányosan búsongó.
Irigyen nézi a Földet,
hogy az milyen gömbölyded.
Amint napról napra fogyott,
jókedve is egyre kopott.
Mire ilyen kecses lett,
egészen belebetegedett.
A fénye is vele csökkent,
teliholddal nem versenghet.
Talán majd, ha újra megtelik?
Akkor ismét felvidámodik.
Mosolyog a csillagokra,
fittyet hányva a Napra...

Győr, 2014.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kranczbela(szerző)2019. október 6. 11:42

Köszönöm szépen az olvasást és a kedves kritikákat!
szeretettel: Béla

donmaci2019. október 6. 06:51

Nagyon jó versedhez szívvel gratulálok. Józsi

John-Bordas2019. október 5. 19:55

Tetszett a vers,szivvel 2 ölel János

kranczbela(szerző)2019. október 5. 19:27

Köszönöm szépen kedves Feri!

feri572019. október 5. 17:26

Csodálatosan szép sorok, nagyon szép alkotás Béla
Szívvel gratulálok
Üdvözlettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom