Szerző

Tóth Sarolta

Népszerűség: 34 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 77 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges, nonprofit céllal és a szerző megjelölése mellett azonban engedélyezett az átdolgozások készítése és publikálása.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Tóth Sarolta

Karon ladikján

Út az Alvilágba

Karon ladikján
az Alvilágba utazom,
testetlen árnyak
súlytalan serege
ring a fekete habokon.
Hadész házában
holt lelkek árnya
hangtalan,
hontalan bolygó,
vágytalan vándor
boldogan,
békére lelve,
mindent feledve
nyugalmat lel.
Nincs visszatérés,
itt már az árnyék
enyészik el.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zsuzsa03022019. október 4. 18:02

Ez a sors. Nagyszerű versedhez szeretettel, szívvel gratulálok. Kellemes estét kívánok: Zsuzsa

lorso2019. október 3. 23:36

Csak feltételezzük, hogy hova juthatunk a halál után, de még senki nem jött vissza elmesélni. Talán ez az utolsó emberi remény, amiben még egyszer utoljára hiszünk, hogy a szép és a jó jön. Aztán.... Ki tudja, de reméljük, tényleg valami szép jön utána.
Szívvel,
Zsolt

Gyuri632019. október 3. 22:32

Az élet törvénye, születünk és meghalunk. Remek, szívvel. (7)

mamuszka37(szerző)2019. október 3. 16:27

Edit kedves!

Nem a pokol, a nyugalom birodalma.
Fájdalom helyett ott a béke vár, szívesen mennék, ha ilyen szép lenne, mint a mitológiában.
Sarolta

mamuszka37(szerző)2019. október 3. 16:24

J. Alexander
köszönöm a figyelmet és a szíves üzeneet

Sarolta

mamuszka37(szerző)2019. október 3. 16:23

Feri kedves

köszönöm a szíves elismerést. szeretettel
Sarolta

mamuszka37(szerző)2019. október 3. 16:22

Gyuri kedves

köszönöm tömör véleményed.

üdv. Sarolta

mamuszka37(szerző)2019. október 3. 16:20

Kedves Mária!

Szép lenne így távozni, mint a mitológiai mesében, az obulussal szemünkön, megfizetni a révészt. A valóság csúnyább és kegyetlenebb.
Ha jön értem, mennem kell.
Ölellek Sarolta

mamuszka37(szerző)2019. október 3. 16:18

Kedves János!
A halál az élet része, mindenkivel megtörténik. Nálam itt a mitológiai mese volt fontosabb, mint a tény.
Köszönöm, hogy mégis - fenntartásod ellenére -szívet hagytál

Sarolta

John-Bordas2019. október 3. 16:07

Szívet adtam melle,ámbár a halál verseket bizarrnak találom többnyire,ölel János

SzaipIstvanne2019. október 3. 14:05

Kedves Sarolta! Ne utazz meg Karon ladikjan, ismeretlen
alvilagba. Erdekes, nekem felelmetes gondolatisagu vers.
Szivvell, szeretettel koszonok el.
Maria

gypodor2019. október 3. 13:36

Ütős!
Szívvel
Gyuri

feri572019. október 3. 13:32

Félelmetes, nagyon szép alkotás
Szívvel gratulálok
Feri

JohanAlexander2019. október 3. 13:18

''..Hadész házában
holt lelkek árnya
hangtalan,
hontalan bolygó,
vágytalan vándor
boldogan,
békére lelve,
mindent feledve
nyugalmat lel...''

Sarolta, hatalmas szívvel.

Eci2019. október 3. 12:00

Kedves Sarolta! Érdekes ellentétes versed. Az árnyékban, Hádész házban, soha sincs nyugalom, sőt maga a pokol! Ha nyugalmat szeretnél, ne az ő ladikjába szálj be. Szívvel, szeretettel Edit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom