Kitagadva
A víz, mely máskor lágyan ölel,
Most kidob magából, ha érzi rajtam,
Hogy fáradt szívem otthon hagytam.
Most nem zár magába öle.
Kitaszít, elhagy, nem törődik velem.
De ha nincs víz, mi lemosná rólam,
A kosz, piszok, és mocsok rajtam ragad.
És ha így maradok, ugyan kinek kellek?
A víz, mely otthonom volt sokáig,
Most undorodva néz a ruhámra,
És undorodva nézek én is magamra.
De a víz már nem akar engem fogadni.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Törölt tag2019. szeptember 23. 14:11
Törölt hozzászólás.
John-Bordas2019. szeptember 23. 12:27
Versed hangvétele egyedi,tetszett,első szivvel gratulalok,ölel János