Szerző

Sibemon Blowal

Életkor: 53 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 54 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Sibemon Blowal

Utolsó napsugár

A nyárnak már lábnyoma se látszik,
Eltűnőben a friss, puha pázsit,
Elvágtatott fénylő fogatával,
Közeledik ősz az aranyával.

De íme, az utolsó sugara
Égnek alján a végső csata,
Vérként izzó felhőkön szórja szét
E két évszak parázsló köpenyét!

Én csak ülök itt, álmélkodó fiú,
Az Istennek nyiladozó szirmú
Teremtése hamvas rózsájánál,
Virágának csodás világánál!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zakeus2019. október 17. 10:47

Gyönyörű vers, szívvel gratulálok!
Gábor.

Motta2019. szeptember 24. 19:26

Szép évszakok versed szívvel olvastam.
Motta

John-Bordas2019. szeptember 22. 23:16

Nagyon szép versedhez a 2 szívet hagytam,ölel János

feri572019. szeptember 22. 18:12

Nagyon szép természetversedhez
Első Szívvel gratulálok(nagyon szép verseid vannak)
Üdvözletemmel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom