Szerző
Vers

A verset eddig 79 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Rákóczi Livia

Csak csendben állsz...

Segítségkiáltás Földünk nevében...

Csak csendben állsz és nézed,
Ahogy a Föld lassan kinyír téged.
Egy eldobott papír, egy műanyag üveg...
Tényleg az emberiség ennyire hülye?
Nem csinálunk mást, csak rombolunk,
Közben meg a jövőnk miatt aggódunk.
Viharok tombolnak, ég az Amazonas,
Muszáj azt gondolni, hogy nem baj, jól van az?
Kihaló, eltűnőben lévő állatfajok,
Lassan éhen haló, vadászó ragadozók.
Kiírtjuk mi szép lassan a világot,
Ahelyett, hogy ültetnénk még fát, virágot.
Ember, nyisd ki a szemed!
A tetteid sora lassan minden embert eltemet!
Gyerekeinkre milyen jövő vár?
Van egy olyan érzésem, velük játszhatunk majd Éhezők Viadalát...
Kérlek, térj végre már észre,
Ne akard már kinyírni a Földet.
Ez az otthonunk, egyetlen hazánk...
Segítsük meg hát a vérző Földanyát!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. szeptember 10. 05:34

Gyönyörű verset hoztál megint Lívia
Szívvel jelöllek kedvencemnek, nagyon szép két versed van várom a következőt.
Szeretettel várlak én is a versemnél
Szeretettel
Feri

John-Bordas2019. szeptember 9. 19:42

Első szívvel és figyelovel értek egyet veled,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom