Szerző
Mata Ibolya

Mata Ibolya

Életkor: 48 év
Népszerűség: 205 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 80 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (30)

Mata Ibolya

Atilla, a hun király III-IV.

Ősz volt, kocsányos levelek tölgye.
Rozsdabarna színekben öltözve...
és füstszagú pára-léggel átfedve.
A reggel még várt alkonyát feledve.

Mundzuk kialvatlan, nagy szemei,
és röpke, lassú, nehéz pislogásai
még szomorúbbá tették az ébredést.
Szürke álmos-kép a reménykedést,

de a kötelesség és a harc buzdította.
A Nap-Isten jövendölése is azt akarta,
hogy nyugat ellen Mundzuk kardja villanjon.
S ki elébe kerül, az messzire illanjon.

Mielőtt a fehér lovára pattant volna,
előtte még el kellett búcsúznia...
A szép Dária szerető, hitvesi csókjától
és Atilla fia ragaszkodó kis karjától,

mely szorosan a nyaka köré tekeredett,
és vállaira, mint egy ólomsúly nehezedett.
Atilla, nézz mindig a csillagok felé!
Mondta Mundzuk, és elindult nyugat felé.

Atilla csak nézett a hun harcosok után
az őszi ködben egy késői madárdélután.
S megvárta, amíg az esthajnal ragyogott,
majd pirkadatig nézte az összes csillagot.

A jurta előtt már hidegnek tűnt a hajnal.
Megborzongott teste egy múló jajjal.
A bíbor szőnyeg-ég alá árny vetült,
szárnyát bontva egy turul ott repült.

Kisfiam, hideg és beteges már a reggel!
Hívogatta Atillát az anyja szívvel-lélekkel.
Valós és megénekelt történetmesékkel,
de gyermekének szíve Mundzuk-emlékkel.

Atilla lélekvárát csupán a csönd uralta.
Így talált apahiánya békés nyugalomra.
Éjszakánként a hold fénycsóváját leste,
és a csillagösvényen a sorsát kereste.
...

Fáradt hónapok hasították az utakat.
Kettétörték a reményt és a vágyakat.
Nem szállott a Turulmadár az égen.
Atillának sem égett fény a szemében.

Matt, fekete és elhomályosult emlék,
mely éjszakákon át álmait kísérték.
Verejtékben izzadt báránybőr takaró.
A kínok keservében mindig felkavaró.

Hiszen Mundzuk többé nem harcolhatott.
Szívében csak fekete virág sarjadhatott,
mert halálát lelte a véres csatamezőn.
Nyílzápor találta szíven a vörös mezőn.

Mundzuk után testvére, Ruga uralkodott.
Aki unoka-fivéreiről tovább gondoskodott.
Atilla és testvére, Bleda nála nevelkedtek.
Jó gyermekek valán, engedelmeskedtek.

Mondd, Bleda, hiszed a hunok erejét?
A világ felett győzedelmes ereklyét,
melyre az Isten mutat, egy kiválasztott,
kinek kezébe adja majd a győztes kardot.

Atilla, nem hiszek a mendemondákban!
Az erőben hiszek, és győztes csatákban,
melyet majd megírnak a krónikások.
A világ ellen mindig lesznek támadások.

Miért kérded, hogy hiszem-e a mesét.
Kinőttem már anyánk regös énekét!
Bleda, én tudom, hogy létezik küldetés.
A hunok vérére sosem száll feledés!

Higgy, amit csak akarsz, nem bánom!
Atilla, tudnod kell, ez nem az én világom!
Holnap már fehér lovam nyergében leszek,
és a hun harcosok között a legjobb leszek.

Atilla csupán fáradt mosollyal válaszolt.
Aztán éles elméjével már mást gondolt,
apjának utolsó, bölcs és igaz szavára.
Lelkében ápolgatott sorsszerű álmára.

A sztyeppékre száraz fűmagok hullottak.
Őszi, csöndes árnyban levelek búcsúztak.
Kopár hegyek felett tömjénszerű füst...
Szállt a szúrós, mérgező kénezüst-füst.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lorso2019. szeptember 1. 13:46

💗!!!
Zsolt

AkarkiGyula2019. augusztus 29. 14:40

Ibolya tetszik, ahogyan szőtted a történetet.
ü

kicsikincsem2019. augusztus 26. 12:26

Köszönet a történetért, ❤️-vel gratulálok.
Ilona

szombati2019. augusztus 25. 13:20

Minden elismerésem, kedves Ibolya!

Értékes művet alkottál e folytatásban is.
Magas fokon írsz, hasznosat.

Nagy szívvel gratulálok!
Üdvözlettel!
Szeretettel!

Tibi

dobosigyorgy2019. augusztus 24. 21:04

Csodaszép veredhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Gyuri

editmoravetz2019. augusztus 24. 21:02

Drága Ibolya!

Érdekesen gombolyítod a történet szálait - gratulálok: Edit

Fenyhozo2019. augusztus 24. 20:40

Ez csodálatos, kész elbeszélő költemény, történelem könyvekben lenne a helye...

3(szerző)2019. augusztus 24. 20:06

Tisztelettel köszönöm mindenkinek az olvasást ! Ibolya

Ahita2019. augusztus 24. 09:52

Drága Ibolya, hiány pótló, kiváló soraidat nagy-nagy szívvel köszönöm!:):)
Élmény volt olvasni, szeretettel ölellek: Éva

Meroni2019. augusztus 23. 22:13

Nagyszerű versedhez szeretettel, szívvel gratulálok! Roni

jocker2019. augusztus 23. 17:09

Pompásan megjelenítetted nekünk a történelmünket!
Olvasni a műélvezet csodája volt!
Poétaöleléssel, szeretettel, tisztelettel, főhajtással: gratulálok!
jocker/Kíber/Feri

gypodor2019. augusztus 23. 12:30

Ezt is nagy szívvel
Jól írsz!
Gyuri

Gyuri632019. augusztus 23. 11:20

Pompásan fested meg Attila felemelkedést. Szívvel. (17)

Metta2019. augusztus 23. 06:52

Csodálatos versednél nagy szívet hagyok!
Szeretettel!
Margit

3(szerző)2019. augusztus 22. 22:24

Mindenkinek szívből köszönöm az olvasást ! Ibolya

Dram2019. augusztus 22. 20:38

Szívvel olvastam a legendás
szép történelmünk remek
folytatását. Üdvözlettel; András.

41anna2019. augusztus 22. 18:32

Gyönyörűen írtál megint!
❤ 12! Melinda

anci-ani2019. augusztus 22. 17:22

Drága Ibikém, mindig élmény olvasni csodálatos történeted,
remek alkotásod!
Köszönöm, hogy olvashattam!
Gratulálok nagy szívvel, szeretettel:
Anci

1-9-7-02019. augusztus 22. 17:19

Nagyon szép titok versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

uzelmanjanos9562019. augusztus 22. 16:56

Csodálatosan szép sorozatversed élmény olvasni. Szívvel köszönöm hogy részese lehetek.Poéta szívvel:János

lejkoolga2019. augusztus 22. 16:53

Komoly alkotásodnál szeretettel, szívvel voltam, drága Ibolya!
Olgi

tomorg2019. augusztus 22. 16:32

Nagyszerű versed
sok szeretettel olvastam és
8. szívvel gratulálok hozzá, Gábor

tomorg2019. augusztus 22. 16:31

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

molnarne2019. augusztus 22. 16:22

Nagyszerű versedhez nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok:ICA

feri572019. augusztus 22. 15:31

Nagyon szép történelmi alkotásod
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2019. augusztus 22. 15:27

Mindig jókat írsz,továbbra is várom a történelmi munkaidat,a második szívvel gratulálok ölel János

Motta2019. augusztus 22. 15:25

Nagyon szépen megírtad.
Szívvel olvastalak
Motta

JohanAlexander2019. augusztus 22. 14:46

Ibolya, élmény olvasni tartalmasan nagyszerű írásodat. Szívvel várom a folytatást.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom