Szerző
Nicol C. Davis

Nicol C. Davis

Életkor: 38 év
Népszerűség: 68 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 123 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (12)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Nicol C. Davis

Rólad, Neked 2.

Teérted én megmentem magamat.
Feszítem én tört, zúzott szárnyamat.
Sebektől véres tollakkal hátamon
Elérek Hozzád. Nincs olyan fájdalom,

Mit nem felednék karjaid között.
Csak azért győzök önmagam fölött,
Hogy méltó legyek Rád. Szemed sugarára.
Miattad eszméltem az élet tudatára.

Alkoss belőlem Neked tetsző létezést!
Formálj úgy, mint napfény az ébredést!
Ha a tökélyt nekem elmédből adod,
A gondolatodtól is több vagyok.

Ha elbukom? - Erre nincs jó felelet.
A bűneid viselni talán megfelelek.
Kérlek, add nekem, Te maradj tiszta,
S én maradjak a pokolba vissza.

Kérlek, fogadd el megkopott szárnyaim,
Nincs szükség rájuk a pokol árnyain.
S hogy egyszer még kapjak csókod ízéből,
Innék ezerszer a Phlegethón vizéből.

2019. július

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


JohanAlexander2019. augusztus 23. 09:11

''Alkoss belőlem Neked tetsző létezést!
Formálj úgy, mint napfény az ébredést!
Ha a tökélyt nekem elmédből adod,
A gondolatodtól is több vagyok.''

Nicol, hatalmas szívvel!

jocker2019. augusztus 19. 20:37

Érdekes különlegesség és nagyon tetszik!
Jó, ha mondom = 5*
Poétaöleléssel, tisztelettel, főhajtással: gratulálok!
jocker/Kíber/Feri

adamne2019. augusztus 18. 15:25

Gyönyörű mint az előző versed. Gratulálok kedves Nicol
Szívvel, szeretettel:Manyi

Elise2019. augusztus 17. 13:05

Csodaszép vallomás!
Szívvel; Elise

gypodor2019. augusztus 17. 08:35

''Kérlek, fogadd el megkopott szárnyaim,
Nincs szükség rájuk a pokol árnyain.
S hogy egyszer még kapjak csókod ízéből,
Innék ezerszer a Phlegethón vizéből.''
Óriási verset hoztál. Elgondolkodtatót. Hát igen. Az örök KEDVES megtartása, és a szerelem hol lángoló, hol gyülöletbe átcsapó (Ahogyan az általad említett folyók egyike. A négy alvilági folyó a Sztüx (gyűlölt), a Phlegethón (égő), az Akherón (örömtelen) és a Kókütosz (jajgatás) átszelik a poklot, és óriási, szörnyű mocsárban egyesülnek. Hadész birodalmának további fontos folyói a Léthé, amelyből feledést isznak az árnyak és az Eridanosz, a jótettekre való emlékezés vize.) Szóval ilyen a párkapcsolat is. Örök a szenvedély. Ötödik évtized mondatja velem. NAGY SZÍVVEL GRATULÁLOK
Gyuri

ternyikalmus12019. augusztus 16. 23:37

Nagyon szép....:))))

merleg662019. augusztus 16. 22:24

Kedves Nicol!

Kérlek, fogadd el megkopott szárnyaim,
Nincs szükség rájuk a pokol árnyain.
S hogy egyszer még kapjak csókod ízéből,
Innék ezerszer a Phlegethón vizéből.

A szeretet, mint ahogy a versedből is kitűnik, csak egyféle lehet. Önzetlen! Mert amit adunk csak azt kaphatjuk vissza... vagy talán annyit soha, de akkor is... Ha tisztán szeretünk, még lemondani is letudunk a másikról, az ő boldogsága érdekében, még akkor is ha ebbe talán kicsit (vagy nagyon) bele is halunk... Csodaszép vallomásod szívvel és szeretettel olvastam: Gábor

anci-ani2019. augusztus 16. 20:51

Szépséges szerelmi vallomás, imádat a szeretett személy iránt!
Ez az igaz, feltételek nélküli szerelem, amely mindenre képes Érte!
Gratulálok remek versedhez:
Anci

Nicol_C.Davis(szerző)2019. augusztus 16. 20:10

@feri57: Köszönöm szavaidat. @szombati: Igazán örülök, hogy a napod verse lett. Köszönöm szépen.

Nicol

Nicol_C.Davis(szerző)2019. augusztus 16. 20:08

@John-Bordas:
Kedves János!
Köszönöm, hogy ismét nálam jártál. Végigolvastam az összes versedet, a ''szépen írsz'' szópáros nagyon gyenge kifejezés Rád nézve, hiszen vagy ökölbe szorított kézzel mondtam egy igent, vagy megkönnyeztem őket. Úgy gondolom az az 50 évnyi érés, - amit koromnál fogva még fel sem foghatok - mint a nemes italoknál, kell neki, hogy azzá váljon ami. Anélkül lehetetlen. De ezt csak az értheti, aki már végigcsinálta. Aki ezer vesztes csata után is nekiáll ezeregyedjére is ugyanolyan körülmények között. Mert rájött, őmaga erősebb mint a körülményei. Ja, és hogy nem késő-e írnod? Arany egyik verse így kezdődik : Merjem-é futtatni gyönge, fáradt tollam, ha már ismerted gondolkozz el rajta újra, ha pedig nem, nosza. Egy ilyen, elismerésben részesült, akkor már megbecsült költő is ilyen gondolatokkal foglalkozik, akkor mi hogyne foglalkoznánk ilyen kérdésekkel. Kicsit én is elnyújtottam, dehát ilyen ez az ilyen.

Szeretettel: Nicol

szombati2019. augusztus 16. 18:47

Ezzel az önzetlen odaadással lehet élni együtt sokáig.
Amúgy, napom verse.
Kimagasló a témában is.
Itt hagyom szívem jelét.
Üdvözlettel!
Szeretettel!

Tibi

feri572019. augusztus 16. 18:31

Nagyon szép alkotás Nicol C.
Szívvel gratulálok
Feri

John-Bordas2019. augusztus 16. 17:40

Ez az amiről én mindig beszélek és próbálom emberekkel megértetni,hogy önmagunk szeretete másban kudarcra van ítélve,a mindent feladó,semmit vissza nem tartó teljesen önzetlen szeretet amit te festettel elénk örök életre predesztinalt,ez véget soha nem érhet meg akkor sem ha ő elbukik,a köz hit az,hogy a szerelem évekkel később átalakul szeretetette,nagy hazugság szerelem amely nem szeretettel kezdődik átalakul gyulolette,amint a sok válásból láthatjuk.Kicsit hosszúra nyúlt mert a versed elindította bennem a létezés értelmének magasztossagat,első szívvel gratulálok szeretettel ölel János UI:én egy ilyen szerelemben elem az életem és a plusz az,hogy viszonzott

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom