Balog Bercel

Kecsingő

Megy lefelé a nap a réten.
És én csak nézlek téged.
Miért pont velem vagy, nem értem.
Szemed színétől lüktetésbe kezd a szívem.
Megcsap a nyári szellő reszkető ereje.
Eszembe jut a kapcsolatunk eleje.
A hőmérséklet lassan imbolyog, de most pont jó meleg.
Az élet könnyebb lett veled.
A fűszálak még rezzennek párat.
Tegyél velem a szívedre örökre zárat.
Aztán hirtelen csend fogja el a rétet.
Látom, hogy fázol, így átkarollak téged.
Hozzám bújsz, mert itt az éj.
Szeretem, hogy élsz.