Szerző

Ritz Margit

Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 53 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Ritz Margit

Emlékezés

Gyermekkoromra emlékezem,
Szívem megtelik szeretettel,
Sok-sok örömben volt részem,
Négyen voltunk testvérek.

Három bátyám mindig óvott,
A kicsi lányt, engemet sokszor rájuk bíztak.
Néha ezért mérgesek is voltak,
Nem mehettek focizni a barátokkal.

Azért sokszor megoldották a problémát,
Magukkal vittek, csínyeikbe belevittek,
Anyukám sokszor összecsapta kezét
A látvány miatt, ahogy kinéztem én.

Egy meleg nyári napon is így volt,
Vasárnap lévén fehér, fodros ruha volt rajtam,
Szőke, selymes hajam loknisan bodorítva,
Fehér zokni, szandál, így bízott bátyáimra anyukám.

Sétálni akartak velünk, vasárnap így szokták.
Míg szüleink készülődtek, bennünket
Az udvarra kiengedtek.
A fiúk addig is önfeledten fociztak.

Aztán hirtelen a labda felrepült a magasba,
Majd a baromfiól tetején landolt.
Nyomban felmentek a fiúk érte,
Létrát tettek a házhoz, sorjában felmentek.

Kapaszkodtam, hogy engem is vigyenek,
Így is tettek, hamarosan én is
A tetőn futkostam a többiekkel.
Aztán rájöttek leeshetek, leültettek.

Nyár volt, a nap sütött, a tető,
Mivel kátrányos volt, ez a melegtől felolvadt.
Az olvadt kátránnyal kezdtem gyurmázni,
Izgalmas volt ez a játék számomra.

Kenegettem a kátrányt ide, oda,
Így ruhácskám, zoknim és a szandálom
Hamarosan már nem fehér volt,
Bizony még a hajam is néhol fekete volt.

A szüleim, mikor megláttak, megdöbbentek,
Szinte rám sem ismertek. Annak azért örültek,
Hogy a magasból nem estem le.
A séta elmaradt, órákig engem tisztogattak.

Azután apukám a fiúkat szólította:
Vette a pálcát, bizony kikaptak.
Még sokáig büntetésben voltak.
A családi összejövetelen ez, de sokszor téma volt.

Akkor én három éves sem voltam,
Mikor ez megtörtént velünk.
Nem is igazán emlékszem rá, csak az elbeszélésekből tudom.
Sajnos szüleim, testvéreim már nem élnek,
De szívem szeretettel őrzi ezt az emléket.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


HanyeczKaroly2019. augusztus 14. 12:07

Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt az emléket! Jó, ha megörökíti az ember a régi dolgokat. Szívvel, szeretettel olvastam: Karcsi

feri572019. augusztus 14. 10:46

Csodálatosan szép alkotásod
Óriási nagy Szívvel olvastam
Margit, nagyon nagy szeretettel várlak én is a versemnél
Szeretettel Feri

Ritz462019. augusztus 14. 09:32

@szombati: Köszönöm szépen ,kedves hozzászólásodat !

Ritz462019. augusztus 14. 09:31

@Zsuzsa0302: Köszönöm! Neked is vidám napot kívánok !

Zsuzsa03022019. augusztus 14. 09:15

Szép versedet szívvel, szeretettel, örömmel olvastam . Madárcsicsergős, szép napot kívánok: Zsuzsa

szombati2019. augusztus 14. 09:04

Emlék történeted élmény volt olvasni.
Kedvencem lett versed.
Üdvözlettel!
Szeretettel!

Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom