Szerző
Váray Károly

Váray Károly

Életkor: 70 év
Népszerűség: 23 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 32 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 11.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Váray Károly

Hangya

Ebben a versemben
A hangya lesz a strófa
Sok jó tulajdonsága miatt
Ő kerül a trónra
Olvashatja Jóska Dóra
Ez lesz a legjobb móka
Ez az állat oly aprócska
De égig ér a nagysága
Méhek darazsak hangyák
Tudd ez egy rokonság
Jellemző rájuk a társas élet
Lehetnének akár
Az emberiségnek példaképek
Szervezett államuk van
Nem is érzi jól magát
Elkóborolva egymagában
Élelmiszerért kacskaringósan
Vándorolnak hosszú sorban
De a bolyhoz visszatérés
Mindig a legrövidebb út
A boldog hazatérés
Ám ha kell a létükét
Egymással is hadakoznak
Hangyasavval masíroznak
Ez éppen nem példakép
De az embereknél ez már
Ősidőktől történelmi tény
Hangyabolyhajlékukban
Szervezetten nagy rendszerben
Akár több millió egyed él
Társadalmukban a dolgozók
Amolyan steril nőstények
Ők bizony nem naplopók
Mert ott vannak még a herék
Ezek termékeny hímek
Feladatuk a nemzés
És a hímek mellett a királynők
Mint termékeny nőstények
Ontják is a hangyapetét
Egy hangyaboly egy entitás
Mintha egyek lennének
Területi igényük igen nagy
Köztük egy sincs
Aki cserben hagy
Teste három részből áll
Fej tor és potroh
Potroh végén fullánk van
Melyből hangyasavat lövell
Kit eltalál többé nem szökell
Fején háromszögletű
Amely szinte tervszerű
Homlokmező található
Két homlokléccel oly nyugtató
Fején vannak a szemek
Ámde nem akármilyenek
Két oldalon összetett szem
Homlokán három pontszem
Csillog villog a fényben
Homlokléce két oldalán
Kiemelt érzékszerve a csáp
Szájuk két lapát alakú
Felső állkapocs ez amolyan
Százarcú munkaeszközszerv
Ráadásul doszt fogazott
Benne is van minden mersz
Azzal épít bolyt s szépít
Társát viszi szolgálatkész
Vagy a fiasítás nagy bőségét
De ha kell szét is tépi
Darabokra a zsákmányát
Ez a fegyver kétoldalú
Támad vele s védi a kolóniát
Alsó ajka szinte nyelv
Azzal szürcsöl fel
A nyálmiriggyel elfolyósított
Jó csemegetáplálékot
A tor hasoldali részéből
Három pár láb kalimpál
A két elülső oly csodás
Az bizony kefe is
Potenciális csáptisztító
De lehet akár csápfésű
Saját fodrásza jó nevű
Bolyukat megvédeni
Képesek egységesen fellépni
Ha támadás éri a felületét
Százával jönnek fel
Otthonuk mélyéből
A munkás hangyaseregek
S majd egyméteres magasan
Maró hangyasav felhőt
Permeteznek szét
Védeni a boly környékét
De talán leginkább a nekik
Legdrágább királynőt
Aki akár tizenöt évet is él
Mert a rovaroknál halhatatlan
Szinte foghatatlan csoda
A királynő szervezni képes
Akár egy hangyaállamot
Egy másik csodás varázslatot
Vannak hangyafajok
Ahol katonák is vannak
Nagy termettel fejjel és rágóval
Feladatuk a hangyaállam védése
Nehezebb munkák elvégzése
Akár magvak feltörése
Vagy a hangyaporta megvédése
A harmonikus bolyéletét
Az államuk rendjét
Csak a rajzásuk bontja meg
Amikor kezdődik a nászrepülés
Földi létet elhagyva
A légben keresi mindegyik
A saját párját
Ez a násztánc szinte
Elhomályosítja a Napot
Rajzásuk sötét gomolygó felhő
A párok lehullnak a földre
De a nőstények már
Megtermékenyítve
A hímeknek utolsó útja
Elpusztulnak nekik véget ér
A létük útja
A hajlékuk neve fészek
De korhadó fában
felmelegedett kő alatt
Ugyancsak jól érzik magukat
De léteznek földkupac paloták
Sőt tűlevelekből épített
Vagy nyállal ragasztott famorzsa
Lehet a háza otthona
Vagy egy főfészek s öt
Mellékfészkek átjárókkal
Vannak kóbor fajok akiknek
Elhagyott fészek lesz az otthona
Amolyan átmeneti tanya
A fészkek anyaga is
A dolgozók szorgalma
Miközben a táplálékkal ellátás
Állati növényi anyagokkal
Lankadatlan szolgáltatás
Édesszájúak ám a hangyák
Az édes anyagokat is majszolják
Időnként egyesült erővel
Vadászni mennek emelt fővel
Óriás hernyókat s rovarokat
Befognak közösen
Aztán a puha részekből
Csemegéznek szeszélyből
Így a fészek körül
Káros rovar már egy sem perdül
Ezek a parányok
Szarvasbogarat is felfalnak
Ami marad csak a kitinpáncél
Élelmiszerdarabokat
Az otthon maradottaknak
Szállítanak ők is lakmározzanak
Sőt a begyükben
Félig meg is emésztik
S azzal szállítanak élelmet
A fiasításnak édes mézet
Levéltetvek édes váladékát
Az otthon levő hangya
Csápütögetéssel jelzi éhét
A jóllakott táplálékot ad
A raktár begyéből
A felesleges tápanyagot
A lárváknak
És a királynőnek adja
Ez a hangyák tökéletes állama
A maggyűjtő hangyáknak
Raktáraik vannak
Amikor a rovarok elpusztulnak
Az ínséges időben
Jöhetnek a magvak
A magraktár mindig tiszta
Sőt víz sem láthatja
Nehogy kinőjön a csíra
Vannak ám mézgyűjtő hangyák is
Akik a tölgyfa gubacsáról
Összegyűjtött mézet
Mennyezetről függő élő
Munkásbödönökben tárolják
A hangya társas lény
Mindent megtesznek a bábokért
Veszély estén azokat
Rágójukkal megragadják
És mélyebbre szállítják
A petéket és lárvákat osztályozzák
Elkülönített fészkekbe rakják
Hogy a hőmérséklet és nedvesség
Mindig a legjobb érték legyen
A munkások folyton
Tisztára nyalogatják
Így gyorsan növekednek
És bábozódnak
Szaglásuk kitűnő
Egymást s másokat jól felismerik
Sőt ez alapján tájékozódnak
Felismerik a fű s fa illatát
S ennek alapján követi társai nyomát
Kedélyállapotuk lelkiséget tükröz
Így már szinte emberi az érzetük
A kolónia szaporodása
Területi igényt követel
Meg is indul a csata
Félelmetes a hangyaháború
Két ellenség egymást marja rángatja
Harapja fullánkot döfnek
Méreggel spriccelik a másikat
S egyre jobban lelkesednek
Míg a csatateret beborítják a sebesültek
S a halottak majd békét kötnek
És békésen élnek egymás mellett
Vannak hangyafajok
Kik rabszolgákat
Hadjáratokkal szereznek
Mert az elsatnyulást pótolni kell
Hazánk rabszolgatartó hangyái
A pirosfejű rabszolgatartó -
A vérpiros torú rabló -
És az amazonhangya
A rabszolgatartás a megerősödésig tart
Aztán a régi újra jól összetart
Vannak szívesen látott vendégbogarak
Mert azok édes váladékát nyalogatják
Ez a jóízű illatos váladék
Lehet számunkra a cukrászsütemény
Sajnos a vérszívó atkákkal
És parazitákkal szemben tehetetlenek
Akár a kolónia veszte is ehet
Ám a hangyák haszonállatot is tartanak
Melyeket rendszeresen megfejnek
Ezek a levél- és pajzstetvek
Kik édes nedvet termelnek
A hangya dédelgeti cirógatja
A pajzstetűt aki aranysárga
Cseppel ajándékozza ezért
Így fejnek a hangyák édes tejet
Azaz a kellemes tápláló nedvet
Ez a nedv kifecskendezve a mézharmat
Az aranysárga csillogó káprázat
De itt van ám a vörhenyes házi hangya
Ez a picinyke átok mely pusztítása
Szinte istencsapás
Mert ami emberi eledel az neki
Mind csemege
Íme külön érdekesség
A levélvágó-gombatenyésztő hangyák
Akik a zöldellő fákat tarrá kopasztják
Álkapcsukkal két centiméteres
Darabokat körbenyírnak
Melyeket fejük fölé emelve
A bolyba cipelnek
A masírozó hangya felett inog a levél
Miközben maradnak a gallyak
A tar ültetvény
Nem kímélnek citrom - narancs -
S mangófát sem kávécserjét
Sem a szőlők - sem a fenyők tűlevelét
De ennek még nincs vége
Bolyban mintha üzem lenne
Leveleket péppé gyúrják
S ezt gombafonállal beoltják
Íme itt a fürdőszivacs gombatenyészet
A gomba fonalain
Fejecskék - karalábék fejlődnek
Melyek az egyetlen táplálékuk
Enélkül elpusztulnak
Íme a hangyakertészek az életükért
Saját ürülékükkel táplálják
A fonalakat elmetszik
Mert ott fejlődnek gombák
Így nem marad el a gyomlálás
Akárcsak egy emberi földi kertészet
Nézzük tovább a hangyabolyt
S elengedhetünk egy sikolyt
Hazánkban találtak már
Egy méter magas öt méter átmérőjű
Olyan földszínű gyönyörű
Vöröshangya építményt
Anyaga száraz fenyőlevél
Magasság szélesség
Külső körülmény függvénye
Ettől függ a boly
Páratartalma és nedvessége
Ekkora bolyban a hangyák száma
Elérheti az egymilliót
Sok helyen ez a kolónia
Védettséget élvez
Ott a hangya hozzátartozik
A szerető szívhez
Végre itt van a hazai
Kis fekete hangya
Erdőben mezőben s kertben
Ott van a kúp alakú fészke
De megél kövek alatt fatörzsekben
Ők is szeretik a levéltetveket
Buján is tenyésznek
Kellenek a fejéshez
Itt élnek még a legnagyobbak
A piros torú lóhangyák
És a barna torú lóhangya
Mely hegyi állat és magasan él
S alacsonyabban a szürke lóhangya
Különlegesek a művész szövőhangyák
A csodálatos függőfészek készítők
Ez a csodás hangyavilág
Amolyan emberi boldogság
Fajuk számuk mérhetetlen
Legyen mindegyikük sérthetetlen
Tömegük mennyiségük hatalmas
A szárazföldi állati biomassza
Huszonöt százaléka
Mondhatnánk ők
A természetvédelem utolsó őrei

2019. augusztus 2.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zsuzsa03022019. augusztus 13. 09:05

Huhh! Jó hosszú volt :) Nagyszerű versedet szívvel, szeretettel olvastam . Madárcsicsergős, szép napot kívánok: Zsuzsa

lanyigeza2019. augusztus 11. 22:02

Kedves Károly! (3)
Én vagyok a harmadik makacs ember, aki szívvel, szeretettel elovasta hosszú versedet.
Géza

molnarne2019. augusztus 11. 21:51

Szeretettel szívvel gratulálok:ICA

John-Bordas2019. augusztus 11. 14:32

Figyelovel és első szívvel gratulálok versedhez,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom