Ez a világ nem kell
Ez a világ nem kell nekem,
Zárva van már a szívem, lelkem,
Az élet oly keserű énnekem,
Vajon szebb lesz valamikor az életem?
Igazság és együttérzés, ami hiányzik,
Látom, hogy semmi sem változik,
Álmomban oly kedvesek az emberek,
Gyengédség van, és szeretet,
Nem látni szomorú, bús arcokat,
Ez az álmom sokáig megmarad,
Minden percben rágondolok,
Keserves a valóság, s ettől sírok,
Egyedül vagyok a szobámban,
Lelkem csalódott sok barátban,
Legyünk végre egy új világban.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
szombati2019. augusztus 16. 19:48
Akrosztichonos versedben szívemből is szóltál.
Hagyok is egyet.
Szeretettel!
Tibi
Zsuzsa03022019. augusztus 13. 09:32
Fájdalomtól túlcsorduló szép versedet szívvel, szeretettel olvastam . Madárcsicsergős, szép napot kívánok: Zsuzsa
erzsifarkas(szerző)2019. augusztus 11. 15:23
Mindenkinek köszönöm kedves szavait.
Szeretettel: Erzsi
adamne2019. augusztus 11. 14:04
Szomorú, szép versedhez gratulálok kedves Erzsike.
Szívet hagyok nagy szeretettel:Manyi
JohanAlexander2019. augusztus 10. 23:02
Erzsébet, nagyon tetszett akrosztichonod!
Nagy szívvel!
HanyeczKaroly2019. augusztus 10. 20:33
Bizony így van, gyakran érezhetjük azt, hogy ez a világ nem az otthonunk. Viszont van remény! Van Menny, ahova személyesen Jézus vezet el minket. Ez adhat egyedül erőt, ha minden sivárnak tűnik. Szívvel, szeretettel olvasam szép, őszinte versedet: Karcsi
erzsifarkas(szerző)2019. augusztus 10. 18:05
Lehet, hogy nem látszik, ez egy akrosztichon vers.