Szerző
Vers

A verset eddig 55 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Gál Dóra Dominika

Az a pillanat...

Ott állt szemrebbenés nélkül,
Láttam, ahogy tekintete egyre mélyül,
Gondolataim százfelé szaladtak,
Ekkor éreztem magam igazán szabadnak,
Szemei ajkamra tapadtak,
A rémület fogott el,
Majd rajta is maradtak,
Kérlek, ne hagyj el,
Nem tudom, mi történt, semmit nem éreztem,
De talán egy icipicit mégis élveztem,
Bár eltávolodtunk, mégis megmaradt,
Úgy érzem, valami elmaradt.

Neked...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2019. augusztus 8. 12:26

Jó kis érzékletes vers,első szívvel gratulálok John

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom