Szerző
Francan Zoltán

Francan Zoltán

Életkor: 26 év
Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 115 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Francan Zoltán

Láthatatlan ember

Mostanában az árnyékom
Csak szaggatott vonalként
Követ,
Létezésemre hajszálvékony
Cáfolatként
Szöget
Üt a fejembe,
Ránézek kezemre,
S látom, ahogy elmosódik.
Értelmem, lényegem feloszlik,
Levegővel eggyé válok.
Utca közepén járok,
Nem ragad meg velem semmi,
Mit is lehetne tenni?

Nyomokat már nem hagyok
Magam után,
Mibe belekapaszkodhatok.
Láthatatlan csupán
Utca közepén jelenem,
Senki nem szólít puhán
Nevemen.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2019. augusztus 5. 12:55

Szépen gördülő soraidhoz a (3) szívvel gratulálok János

Cs.Viki2019. augusztus 4. 20:32

Ahogyan olvasom, nekem pillanatnyi állapotbal tűnik ez a láthatatlanság. Remélem, hamarosan a láthatóvá válás következik! Tetszett a versed. Szívet hagyok. Viki

Mary052019. augusztus 4. 18:13

Lesz aki majd szólít ,csak hinned kell!
Gratulálok versedhez Zoltán,
Nagy szívvel,szeretettel.Marika

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom