Szerző

RozsaBraun

Népszerűség: 25 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 82 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (10)

RozsaBraun

Városi mese

Mert nem adjuk fel a reményt

Ott, ahol gond nélkül élnek felnőttek és gyerekek,
boldogan élt városában: Kata, Éva,
Benedek.
Sűrű füstöt pöfékelve gurultak az autók,
csilingelt a villamos is, bágyadt fénnyel zakatolt.

Városukból nem mozdultak semmiféle kalandért,
boldogságot itt reméltek, bár kevés az alapbér.
Itt nevelték gyerekeik megértésben, vidáman,
mivel jó emberek voltak, nem éltek nagy hiányban.

Együtt jártak szórakozni hétvégén a családok,
táborozni, gulyást főzni, nincsen ennél kiválóbb.
Csakhogy egy nap betévedt a városukba a gonosz.
Irigykedve körbenézett, keresve, hogy mi a rossz.

S mert nem talált semmi rosszat,
kitalálta, mit tegyen,
ígért nekik gazdaságot túl az üveg-hegyeken.
Mindenkinek aranyesőt, földi javak tömegét,
csak hagyják a családjukat, munkát ígért,
meg reményt.

Sokan hittek a hazugnak, elutaztak jó messze
de bizony, nem volt boldogság, amit kaptak helyette,
Otthon meg az öreg szülők nevelték az unokát.
Szegénységben vágyakozva, minden, ami megaláz.

A gonosz meg vigyorogva csúfolta a városkát,
zsebeit a sok pénz nyomta, szívét a sok gonoszság.
Hanem egy nap összegyűltek a régi jó polgárok
megbeszélni, mit tegyenek, hogy mentsék meg a várost.

A legidősebb atyafi, aki bölcs, mint Salamon,
Azt mondta, hogy el kell űzni a gonoszt. Ez alkalom.

És utána hazahívni minden derék törzslakót.
Csak így lehet visszahozni azt a jót, mi egyszer volt.
Bólogattak hűségesen a nagyok és a kicsik,
Tudták, csak ez a megoldás, akár nap süt vagy esik.

Nosza, itt már nem volt mese, elindultak sebtiben
Kiűzni a gonoszt onnan, ahol éppen megpihent.
Megijedt a gonosz szellem, menekült, ahogy tudott.
Minden pénzét elvesztette útközben, amint futott.

Nemsokára visszatértek a becsapott emberek.
Újra otthon lett az otthon, ahol él a szeretet.
Gyerekkacaj csilingelte be a régi kerteket,
Boldogságban éltek együtt fiatalok, öregek.

2018. július 18.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


RozaBraun(szerző)2019. augusztus 3. 03:17

@pisch_ferenc: kedves Feri köszönöm szépen 😍😍szeretettel Rózsa

pisch_ferenc2019. augusztus 2. 19:26

Kedves Rózsa !Csodálatosan szép történet a szeretetről !Csak gratulálni tudok ! És kapsz egy puszit is !

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 2. 15:37

@Metta: Margitka köszönöm szépen hogy olvastál szeretettel ölellek Rózsa

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 2. 15:35

@JohanAlexander: Köszönöm szépen hogy olvastad a mesémet 😍😍ölellek Rózsa

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 2. 15:34

@CD57.sz: Klárika köszönöm szépen 😍😍szeretettel Rózsa

Metta2019. augusztus 2. 09:43

Csodás ,bölcs versednél szívet hagyok!
Szeretettel!
Margit

JohanAlexander2019. augusztus 2. 08:31

Rózsa, dallamosan nagyszerű versedhez,
szívvel gratulálok!

CD57.sz2019. augusztus 2. 07:46

Nagyszerű ''tanmesédet'' szeretettel és szívvel olvastam, gratulálok soraidhoz: Klári

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 2. 04:21

@ditte142: Köszönöm szépen Erzsike hogy szeretted a mesémet 😍😍szeretettel Rózsa

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 2. 04:19

@barnajozsefne: Drága Erzsike köszönöm szépen a biztatásod szeretettel Rózsa

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 2. 04:17

@John-Bordas: Köszönöm szépen drága Jánós a biztatásod szeretettel Rózsa

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 2. 04:15

@pisch_ferenc: Drága Feri köszönöm szépen 😍Rózsa @John-Bordas:

ditte1422019. augusztus 1. 23:50

Drága Rózsa!
Nagy szeretettel, reménységgel, bölcsességgel megírt ''meséd'',
több, mint mese, mert szerencsére tényleg vannak akik hazatértek.
''Nosza, itt már nem volt mese, elindultak sebtiben,
Kiűzni a gonoszt onnan, ahol éppen megpihent.
Megijedt a gonosz szellem,menekült ahogy tudott.
Minden pénzét elvesztette, útközben, amint futott''
Nagy szívvel, szeretettel olvastam: Erzsébet

barnajozsefne2019. augusztus 1. 23:34

Kedves Rózsa!Szeretettel olvastam
szép,tan mesédet! Erzsi

John-Bordas2019. augusztus 1. 23:02

Aranyos és talán időszerű ez a “mese”,a második szívvel gratulálok ölel János

pisch_ferenc2019. augusztus 1. 21:47

Kedves Rózsa !Nagyon szép és szívhez szóló !

RozaBraun(szerző)2019. augusztus 1. 21:00

@Motta: Drága Motta ugy örülök hogy olvastad es szeretted barati ölelésem Rózsa

Motta2019. augusztus 1. 20:42

A mesében az a jó, hogy jó a vége.
Szívvel olvastalak
Motta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom