"Hétpecsétestitok"
Megint a bűn kísért, vagy ez maga a Sátán?
A lelkiismeret már a sírjában forog,
Mire furdalni kezdi oldalamat, hogy ne essek el kábán
A vétek mocsarában. Most csak tesztel,
Hogy elkap-e a horog?
Amit tálcán kínál fel megint - sőt megterít nekem,
Ahogy az Isten szokott az ellenségeim előtt.
De vajon eljő-e majd a pillanat, mikor felismerem:
A Pincéren az álarcot, vagy meglátom a Teremtőt?
De nem láthatom meg arcát:
"Hétpecsétestitok",
És őrzik a tudás fáját meg a baltát,
Mióta Éva leszedte az almát. - Sírok.
A fájdalomtól, mi mardossa sarkát
Az asszonynak. Érzem, hogy a kínok:
Lélekgyilkos lángok. A kárhozat falán
Tetoválnak számtalant. De én még számítok.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
poembybencus(szerző)2019. július 31. 20:06
Köszönöm szépen! :)
gypodor2019. július 29. 08:46
Érdekes!
Gyuri
John-Bordas2019. július 28. 15:15
Érdekes megközelítés jó versben,első szívvel gratulálok ölel János