Szerző

Vécsey Ádám

Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 78 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. június 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Sebi1 láthatatlan tagunk

Vécsey Ádám

Lassan telepszik rám

Nyakamba fog telepedni egy olyan kor,
hogy a levegőt fuldokolva veszem majd.
A csontjaim tán érintésre is törni fognak,
szürkeállományom pedig nyári harmat mintájára lesz folyós.
Étel nem megy le torkomon, elmém ködösen lebeg,
és az se fog feltűnni, hogy ürítenem kellene.
Sajogni fog majd teljes létezésem.

Ha ilyen érámban lesz majd egy tiszta pillanat,
arra gondolok majd, hogy miért gyötörtem magam fiatalon ily` sokat.
Szürke életem le kellett volna cserélnem egy vidám színekben pompázóra...
örökös tél helyett örök tavaszban kellett volna vigadnom...
bár nem úgy tűnt, de erre vágytam sokszor.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Sebi2019. július 25. 17:42

le a kalappal...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom