Szerző
Tóth Martin

Tóth Martin

Életkor: 20 év
Népszerűség: 35 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 96 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. június 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Tóth Martin

Kint a füstben

Kicsikét dörren,
Nagyokat szökken
Csend, a lárma.
Nagyvilágát kutatva
Búgja és összevágja.

A hazugság apró képe,
Mi számára oly keserű,
Nagyokat csettintett
Kint a legelőn,
S fütyülve ment elől.

Vezetett egy csordát,
Díszes, nemes fajta.
S hogy mindenki hallja,
Lépésenként minden tettben
Karját az égnek tartja,

Forog a sírunk, de már
Csak úgyis azt kapom.
Amit a kőbe vésett ember
Egykor régen,
A meszelt szép falon,

Füttyszó újra,
Maszkokat elő,
S át a füstön,
Míg van levegő,
Át a füstön újra.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lukacspal2019. június 21. 21:30

nagyon jó, ha a vége is ugy csattanna,mint az eleje,páratlan jó vers lenne

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom