Szerző
Vers

A verset eddig 873 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. december 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Hovanyecz Zsolt

Önarckép

Ez vagyok én.
Születtem, mivel meg kellett: 1969.02.14-én
Baktalórántházán, "egy tanyán".
De hogy minek, azt ne kérdezd.
Erre választ még nem kapám.
Életem sivár, de az enyém.
Bár igaz, gondoltam sokszor reá, hogy eldobám.
Talán úgy könyebb?
Nem hiszem.
Mondják sokan, van élet a halál után.
Talán igen?
De mi van, ha mégsem?
Körülfog a semmi, s nem tudok mozdulni.
Elindulni, s tenni azt mit szeretek.
Nézni, hogy jönnek-mennek az emberek.
Hogyan teszi mindenki azt, mi a dolga.
Az enyém vaj, mi lehet?
Egy ilyen ember mint én, e világra miért született?
Mi lehet az, amiért én vagyok?
A sors vajon életben miért hagyott?
Mit tartogat még számomra a jövő?
Boldogság, szerelem oly távoli mindkettő.
Legalább egyiket, ha én megkaphatnám.
Nem lenne életem talán olyan sivár.
Szép barna leány szíve ha dobbanna.
Életem talán-talán megváltozna.

1992. december 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom