Szerző

Pásztor Barbara Tímea

Életkor: 19 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 206 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. május 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

jdsflk, Laszlo-Tamas, TarkaB, 1 láthatatlan tagunk

Pásztor Barbara Tímea

A 16 sor

Egy szót sem szóltál,
Csak elmentél, és itt hagytál.
Hogy mi okod volt rá, nem tudom.
Mikor a szemem lehunyom,

Mindig rólad álmodom.
Emlékszem, míg fogtad kezem,
Azt reméltem, nem kell elengednem.
Ez az egész szánalom.

Múlt éjjel egy furcsa álmom volt.
Bár csak álom volt, de boldog voltam.
Pedig csak egy csókot kaptam,
De jó volt, ahogy két karod átkarolt.

Még egy hete sincs, hogy elmentél.
Lehet, már mással vagy, és elfeledtél,
De emléked örökké őrzöm itt bent.
Remélem majd találkozunk ott fent.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Laszlo-Tamas2019. május 15. 21:06

Szép érzelmes versedhez szívből gratulálok
Gyönyörű mind a 16 sor

donmaci2019. május 15. 16:18

Szomorú versedet szívvel olvastam. Józsi

Törölt tag2019. május 15. 15:43

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom