Szerző
Nagy Anna Liliána

Nagy Anna Liliána

Életkor: 27 év
Népszerűség: 21 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 80 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. május 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Nagy Anna Liliána

Fátyoltánc

Aluvó fátylán túl ősi hangja suttogja
Elfeledett nevem gyengén, ünnepélyesen,
Messzi távolból szél se fújja,
Libben oly könnyedén.
(Ezer éveim súlya őt nem húzza?)

Az éj azt hiszi, álmodom,
Visszahív múltbéli emlékeket,
Nem tudván, hogy ébren vagyok,
Feltépni évezredes sebeimet.

Legmélyebb tengerekből jő ősi teremtmény,
Sóhajtva suttogja felém, hogy "emitt a remény",
S forró könnyek könnytelenül futnak arcomon,
Zavaró, nyugtalanító fájdalom
Törékeny lélegzetemen át
Megrázza fagyott világom.
(Mintha sose volna elég fájdalom.)

2019. április 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. május 14. 10:12

Nagyon szép magányversed Anna
Elsőnek gratulálok
Szívvel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom