Szerző
Partl Béla Péter

Partl Béla Péter

Életkor: 43 év
Népszerűség: 28 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 112 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. április 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Partl Béla Péter

Metró: kék és fehér

Sok millió méter után most leírom neked,
Volt egy metró, ami kék volt s remek.
Orosz csoda volt, egy nagyszerű járgány,
Milliókat szállított, de leköszönt mára már.

Többször járta meg a végtelen utat,
Mélységből a felszínre keresve kiutat,
És mikor kiért, gondolt is egyet,
Visszatért és vágtatott állomások közepette.

Sok év, sok barát, sok ember, sok út,
Mindezt tudta, és ő volt lent az úr,
Végére már kopottas, de egy igaz barát,
Sokszor tettük meg az út porát.

Sok emlékem van rólad, kergettük az utat,
Sok millió embert szállítva, élmények hada.
Hiányzol, barát! Nem is tudom, miért?
Talán, mert veled én is leköszönnék.

Sokak szívében, akik több mint 40 évig rótták,
Leköszöntek, és nyugdíjasok ma már,
De az út porához ők is beletették a métert,
Történelmet írtak az utódnemzedéknek.

Megmutattátok, hogy az ember mire is képes,
Nemcsak a felszínem, de a föld alatt is élhet
És dolgozhat, tanulhat, viheti a sok száz
Vagy akár millió utast több életen át.

Ez már történelem, ahogy ő volt nekünk,
Leköszönt a régi barát, és új lett ellenünk.
Elment, és itt hagyta a történelmi spirált,
Ami egy élet munkája, és sok barátra talált.

És itt van a jelen, amibe most mi élünk,
Egy fehér csoda, amit még most sem értünk.
A modern világ beköszönt, és mi lettünk a múlt,
A vezetés, mint olyan, csak egy régi folt.

Megélt emlékek sok millió perc után,
Egy emlékezésre hívok mindenkit, legyen akár barát.
Figyeljétek az utat, benne vagytok ti is,
Hiszen odateszitek magatokat mindig.

Akármit is mondanak, mi éljük át,
Az alagút adja, ez egy csodás világ.
Sok ember csak álmodik, hogy velük lehet,
Amit mi minden nap élünk, lehetne mese.

Köszöntelek, fehér, most te lettél a társ,
A nagy múltú kék nyomában haladsz tovább.
Reméljük, méltó leszel, és történelmet írsz,
Hogy ne felejtsük a barátunk, mert a szívünk érte sír.

Aztán majd sok-sok év után emlékezni fogunk,
De mindig, mert a letett út is a mi utunk.
Az utódnemzedéknek csak egyet üzennék,
Mi mindig itt leszünk szívekben, amíg a metró él.

2019. április 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Metro76(szerző)2019. május 7. 02:17

@Szalaypoci: Látom, van egy műkedvelő is. :) Amúgy M2-ön. Nagyon köszönöm, hogy tetszett.... van még másik is, csak keresgélj nálam.... talán a többi is elnyeri a tetszésedet... :)

Szalaypoci2019. május 6. 21:27

Én nagy közlekedés rajongó ,örömmel olvastam e verset :) :) :) !! Gratulálok :) ! De ne aggódj a Jók lesznek a HófehérKÉK is :) ! 2-es vagy a 3-as vonalon vezetsz ? Gondolom 2-es :) !

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom