Szerző
Vers

A verset eddig 141 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. április 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Elise, John-Bordas, Kicsikinga, Pflugerfefi, Sivatag87, 1 láthatatlan tagunk

Szentkereszti Andrea

fogy az idő

gyűlik a csontban névtelen méreg,
vágyakból megfont,
tűnő idő.

hiába kérlek, nem ad meg az élet,
a csodákat
mindig elkerülő.

nélküled volt úgy, azt hittem, élek,
álmom elérem,
ha úgy akarom.

álmot, ha láttam, hiába vártam,
ébredés jött csak,
illúzió.

hangtalan reggel csalódva ment el,
a valóság, érzem,
nem nekem való.

aztán a vágyat magamba zártam,
jön-e még egyszer,
nem tudhatom.

kúsznak a csontba szívtelen évek,
színlelt remények,
nem álmodom.

álmokba zárva, benne a mában
azt hiszem, élek
még valahol.

koppan az estbe, ábrándba ejtve
emlékek képe,
csend a falon.

álomba rejtve alszik az érzés,
felébred reggel,
ha úgy akarom.

alszik a vágynak megfáradt teste,
hangtalan éjjel
még betakar.

életbe zárva, névtelen dráma
dobban a szívbe,
még nem adom.

rőt színű hajnal robban az égbe,
részegült fejjel eltántorog.

zuhan a sárba, lét-pocsolyába,
élni kell újra,
a Föld ha forog.

jeltelen létbe lézengünk égve,
álmot remélünk,
a csend csikorog.

elfogy az élet versekbe zárva,
szerelmet vágyna,
de nem talál.

elhisszük egyszer, tündöklő reggel
felizzik újra
a csorbult idő.

múlik a vágyunk csendekbe égve,
taszít a mélybe,
oly messze már.

hullik a titkunk a lét peremére,
álomba ébred,
s nem feledünk.

álmokon túlra toppanunk újra,
fázunk a csendben,
és nem álmodunk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ariadnesweet(szerző)2019. április 24. 11:13

@Sivatag87: köszi!:)

Sivatag872019. április 24. 08:48

Csodás és mély érzésű versedhez szívből gratulálok. Nóra ❤️

ariadnesweet(szerző)2019. április 23. 11:23

@Elise: @Pflugerfefi: köszi a kedvességet!:))

Elise2019. április 23. 10:54

A sors diszharmóniája ellenére, lágyan dallamos vers!
Szívvel; Elise

Pflugerfefi2019. április 23. 10:01

Nem óhajtanám agyba - főbe dícsèrni,
de tudnod kell , hogy remeksèget alkottál!
Minden nap èrezteti velünk mulandóságunkat!
Dallamos, álmodós költemény!
Szivvel gratulálok!
Feri.

ariadnesweet(szerző)2019. április 22. 12:48

@John-Bordas: köszönöm János megtisztelő figyelmedet!:)

John-Bordas2019. április 22. 12:43

Gyonyoruen irt vers,minden sor a helyen van,a vers ritmusa ritkasag szamba menoen fantasztikus,ez egy mestermu Andrea! Nagyon sok szeretettel olel Janos

ariadnesweet(szerző)2019. április 22. 12:11

@Kicsikinga: köszi szépen az olvasást '' sosem voltam olyan fiatal, mint ma, mert holnap egy nappal megint öregebb leszek'' :)

Kicsikinga2019. április 22. 11:59

Megrendülten olvastam versedet.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom