Szerző
Györgydeák Attila

Györgydeák Attila

Életkor: 40 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 46 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. április 15.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Györgydeák Attila

Növény

Messze távol, dombok mögött,
az ég alján, a föld fölött
sötét erdő, sötét világ,
ebben élt egy piciny virág.

Az angyalok megteremték,
anyaföldbe elültették,
rendszeresen megöntözék, s
maguk közt így tisztelék:

Kicsi virág, szép vagy, legszebb,
életünk csak veled kedves.
Szirmaidnak hűs illata
a békét viszi messzi tájba.

Nő a virág, cseperedék,
béke honol, csendes vidék.
Az emberek is megszerették, s
maguk közt így tisztelék:

Szép vagy, virág, szép, sőt legszebb,
életünk csak veled teljes.
Mennyi jót és szépet adtál,
rossz dolgokról leszoktattál.

Te hős virág, hűs illatod
Bús világnak éltet adott.
Szeretet, boldogság, béke magja, s
az egész világ őt imádja:

Magasztos virág, tárd ki szirmaid,
hadd érezzük mindnyájan üdítő illatid.
Béke porából egy nagyot merítve
repüljünk együtt a boldogabb jövőbe.

Messze távol, dombok mögött,
az ég alján, a föld fölött
gonosz, fekete fellegek cikáznak,
előidézve szörnyű sorsát e világnak.

Piciny virág köré szélkar tekeredik,
vihar áztatja békítő szirmait.
Karcsú törzse a földet verdesi, s
örökzöld szeméből kibuknak könnyei.

Ó, angyalsereg! Tárd fölém szárnyaid!
A vihar eláztatja békítő szirmaim.
Ó, emberek! Emeljétek fel karcsú testemet,
hideg a föld, s félek, hogy eltemet!

Kis virágnak feje sárban,
szirmainak hűs illata elvész a mocsárban.
Dühöngő vihar elfojtja szavait,
a világnak tett önzetlen tetteit.

Sötét erdő, sötét világ,
itt élt, tett s halt egy piciny virág.
Gonosz a világ s gonosz a törvény,
A rossz ellen nem harcolhat egy növény.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mondoknefarkas2019. április 18. 12:37

Ó, angyalsereg! Tárd fölém szárnyaid!
''A vihar eláztatja békítő szirmaim.
Ó, emberek! Emeljétek fel karcsú testemet,
hideg a föld, s félek, hogy eltemet!''

Nagyon szép soraidhoz szívből gratulálok!

Sivatag872019. április 16. 09:28

Gyönyörű szép hasonlat. Nem találok szavakat hogy elmondjam milyen csodálatos vers. Szívből gratulálok. Nóra ❤️

sarahwyard972019. április 15. 23:36

Hűha, mély tartalmú vers lett, összetett és egészen kerek, a nyitás és a zárás megfelelő keretet adnak a benne megfogalmazott, elgondolkodtató tartalomnak.
Gratulálok hozzá, szívet hagyok és figyelőmbe veszlek!
Tisztelettel,
Judit

Törölt tag2019. április 15. 21:40

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom