Szerző
Vers

A verset eddig 75 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. március 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Juhos Györk-Balázs

Napsütötte andalgás

Andalgok a napsütötte árnyékban,
Nézem a várost, emberek jönnek-mennek,
Arcokon sok száz gond s teher.
Fújdogál a szél, hunyorgatja eme szemet,
Néma hangok szólnak benne,
Nem látva, mily erővel tüzel a Nap az árnyékban.
Hangot adok szememnek, könny csordul az arcon,
Mely fanyar ráncain az idő vájta árkok mesélnek.
Láng lobban, egy cigaretta füstöt ereget a szélnek,
Száll tova, ahogy az idő távlatában eme kusza gondolat,
Mely egy bontatlan elmét bontogat.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Pat2019. március 16. 23:57

Nem tudom eldönteni, hogy mesterien kreált rímtelen és rímes sorok kavalkádja vagy ügyetenül bukdácsoló gondolatok sokasága. A mondandója átjött és azt hiszem ez a lényeg! :-)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom