Szerző
Mata Ibolya

Mata Ibolya

Életkor: 51 év
Népszerűség: 212 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 283 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. március 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (25)

Mata Ibolya

Árván maradt élet VIII-IX-X vers

Teltek múltak a nyomasztó évek,
Cérnaszálon futó és elmúló remények.
A gyászos éjszakák fekete palettáján
János könnye száradt időtlenül, árván.

Az árvaház hideg betonlépcsőjén,
Futó borostyánlevelek peremén.
Ott ült János hosszú naphosszakat.
Sokszor bámulta a hideg csillagokat.

Társaival csak szűken, keveset beszélt,
Nem értette senki azt, amit Ő megélt.
Talán csak a sápadt Hold lopott fényei.
Tükröződtek benne, mint az elmúlásai.

Ennek a keserű életnek megtört percei,
Mert nem volt anyja, apja és szerettei.
Egy négyzetméter volt a szűk otthona.
S már a temetőben az összes rokona.

Még az árvaházban sem szerette senki,
Lassan elfordultak tőle a régi barátai.
Mert nem beszélt, és magányába roskadt,
Árván maradt élete a mocsárba roskadt.

Az árvaház hátsó, zárt kerthelyiségében,
Az árnyékos lombok őszi csendjében.
Ült János egy régi, megkopott fapadon.
Tekintete tűzliliomokká nőtt a pillanaton.

Mert angyalt látott fényes dicsőségben,
Fehér ezüstszárnyakat kiteljesedésben.
A tiszta, őszinte szeretet meleg sugarát,
Orchideaszirmokon Isten Szent akaratát.

A lélek csendléptekben haladt a szívhez,
Ablakot nyitott minden kis rekeszhez.
Hogy a szeretet fénye szabadon áradjon,
Jánosnak békét és megnyugvást adjon.

Vörös érerezet volt minden levélcsésze,
És narancssárga a Nap szétbomló fénye.
A szeptemberi délután fáradt sóhajtása
Ráterült a bágyadt, fakó színű violákra.

Csupán látomása volt e vak képzelet?
Játszott vele az élet, adva fényteret?
Vagy Isten valóban így közeledett!?
Lombhullajtó őszben küldött üzenetet.

Az est fáradtabb volt, mint a nappal.
Hosszúra nyúlt, késői bűnbocsánattal.
Könnyes párnán aludt el a gyermek,
Álma boldog volt, mint akit szeretnek.

A hajnal első bíborfénye köszöntötte,
Az ablakhoz futott, hogy Ő is köszöntse.
Majd egy tollat fogott reszkető kezébe.
S megszületett első titkos kis verse.

Amikor csak öröm vagy bánat érte,
Keze és a dobogó szíve a tollat érte,
hogy papírra vesse minden gondolatát,
Érzelmekkel teli összes pillanatát.

És ihletének szép lassan a rabja lett,
Verseket írt egyre többet és szebbeket.
De megmutatni senkinek sem merte.
Titkát csak a kis noteszkönyve ismerte.

Egyik tavaszi délután az órai szünetben.
Kiment az udvarra szomorú léptekben.
Bánatos jegyzetét a padon felejtette.
Így talált rá a tanár szerelmes versére.

A tanár kétszer is elolvasta a verset,
Szívében érzett egy furcsa melegséget.
Ifjú korának az egyik emlékét idézte.
Első szerelmét, kinek csókját nem feledte.

Ezek után arra az elhatározásra jutott.
Mivel a vers benne mély nyomokat hagyott.
Hogy majd beszélni fog Jánossal.
Aztán az igazgatói nagy tanácsossal.

Mert a gyermek tehetséges költő,
Egy lírikus ajkú, érzelmes ódaköltő.
Ki még nagy fia lehet e nemzetnek.
S talán a versei is megjelentetnek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Doli-Erzsi2019. március 7. 13:24

Örömmel, nagy szívet hagyva olvastalak!
Erzsi

1-9-7-02019. március 4. 19:07

Megható szép versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

jocker2019. március 4. 18:54

Megható és szép folytatásod is!
Szeretettel gratulálok!
jocker/Kíber/Feri

Motta2019. március 4. 17:02

Szép folytatás.
szivvel olvastalak
Motta

Metta2019. március 4. 16:33

Drága Ibolya!
Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok!
Szeretettel!
Margit

lantgyorgyi32019. március 4. 12:43

''A hajnal első bíborfénye köszöntötte,
Az ablakhoz futott, hogy Ő is köszöntse.
Majd egy tollat fogott reszkető kezébe.
S megszületett első titkos kis verse.
Szívhez szóló történetedet szeretettel olvastam,
POET Györgyi

kicsikincsem2019. március 4. 10:33

Megható történet... Szívvel gratulálok.
Ilona

Gyuri632019. március 4. 09:56

Gyönyörű, szívhez szóló történet, főhajtással és szívvel gratulálok. (16)

lorso2019. március 4. 09:47

Nagyon szép lett, szívvel olvastalak!
Zsolt

JohanAlexander2019. március 4. 08:30

''És ihletének szép lassan a rabja lett,
Verseket írt egyre többet és szebbeket.
De megmutatni senkinek sem merte.
Titkát csak a kis noteszkönyve ismerte.''

Ibolya, csodálatos történetedet, hatalmas szívvel olvastam!
Őszinte szívvel gratulálok!

Matrix2019. március 4. 07:36

Nagyon szép, megható és magával ragadó történet, remekül megírtad, szívből gratulálok!! :)

gypodor2019. március 4. 06:19

''A tanár kétszer is elolvasta a verset,
Szívében érzett egy furcsa melegséget.
Ifjú korának az egyik emlékét idézte.
Első szerelmét, kinek csókját nem feledte.''
Szép!
Szívvel olvastalak.
Gyuri

Zsuzsa03022019. március 4. 06:11

Megható, szép versed szívvel, figyelővel olvastam. Zsuzsa

lejkoolga2019. március 4. 04:47

Megható, szép rímekbe foglalt gyönyörű alkotásodnál szeretettel, szívvel voltam, drága Ibolya.
Érdeklődéssel vártam és olvastam!
Olgi

editmoravetz2019. március 3. 22:18

Drága Ibolya!

Köszönöm, hogy a folytatást is olvashattam - nagyon szép lett!
Szívvel-szeretettel gratulálok: Edit

Gmeindlmargitka2019. március 3. 22:14

Kedves Ibolya!
Izgalommal vártam már a vers folytatását. Örülök, hogy olvashattam.
Hatalmas szívet hagyok érte, mert nagyon tetszik.
Margó

dufmar2019. március 3. 21:32

Sajnos néha nagy tragédiák, vagy éppen fura élmények ébresztik fel a költőt az emberben.

anci-ani2019. március 3. 20:50

Csodaszép, megható történet drága Ibolya!
János lelkét a bánat sorvasztotta, de versírás reményét,
életkedvét visszaadta...
Gyönyörű alkotásodhoz nagy szívvel, szeretettel, elismeréssel gratulálok:
Anci

Meroni2019. március 3. 20:26

Megható szép történet, versedhez szeretettel és szívvel gratulálok. Roni

feri572019. március 3. 20:16

Nagyon szomorú történet az árván maradt Jánosról de a vége izgalmassá vált amikor a tanár megtalálta a verses füzetet és vége lett,Várom a folytatást.
Csodálatosan szép versed
Szívvel olvastam
Feri

feri572019. március 3. 20:15

Nagyon szomorú történet az árván maradt Jánosról de a vége izgalmassá vált amikor a tanár megtalálta a verses füzetet és vége lett,Várom a folytatást.
Csodálatosan szép versed
Szívvel olvastam
Feri
Feri

molnarne2019. március 3. 20:09

Gyönyörű megható versed nagy szívet érdemel:ICA

dobosigyorgy2019. március 3. 19:59

Megható versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Gyuri

41anna2019. március 3. 19:58

Kedves Ibolya!

Gyönyörű szép, megható remélem van folytatása?!
Első szívvel olvastam!
Melinda

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom