Szerző

Mécs Gábor

Életkor: 57 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 53 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Mécs Gábor

Múltból

Önpusztítás

Van abban valami rettenet,
mikor nézeget részletet
az ember a múltból, lépeget
előre, hátra, vissza és tova,
noha megszakad a lelke ebbe.
Fura - emlékből menni nincs hova,
hogy ami pusztítna téged,
éppen az, mi éltet...
Ezt hívják reménynek!
Vagy balgaság a neve?
Nem igazán erény,
de ez a remény...
Magam vagyok hiba,
Nem Isten, ember fia.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Hermesz0148(szerző)2019. február 11. 19:06

@SargaNarcisz: Köszönöm a figyelmedet! Azt hiszem, értettél...

Hermesz0148(szerző)2019. február 11. 19:05

@kicsikincsem: köszönöm, hogy rámnéztél!

kicsikincsem2019. február 11. 11:04

Szívvel gratulálok a vershez.
Ilona

SargaNarcisz2019. február 10. 14:29

''... emlékből menni nincs hova,
hogy ami pusztítna téged,
éppen az, mi éltet...''
Jaj, de betalálnak soraid. Szívvel: N. (1.)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom