Szerző
Vers

A verset eddig 298 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Kovács Krisztiánné

Hitem

Olykor elgondolkodám, van-e
Ki csendben vigyáz reánk?
Kiáltásunk, fohászunk érti?
Vagy szélben csendben elenyészik.

Öröm, ha embert éri,
Nem nézi, honnan ered,
Repes a szíve, hogy az élet
Nem tőle vesz el.

Ám midőn bánat, veszteség jő,
Már nem oly megértő,
Égre tekint, s vádlón kérdi:
Miért engem sújtasz megint?

Holott tudhatná, választ
Hiába vár, odafent nincs,
Ki ővele szóba áll. Életét
Önmaga teheti jóvá.

Van, kinek hite vak, s
Bármily csapást elfogad.
Nem kétli, hogy megérdemli,
Mennyben fog ő üdvözülni.

Bármit tesz is, ráfogja,
Ez így volt megírva.
Az ő Ura akarta,
Szó nélkül elfogadja.

Van, kinek hite ingatag,
Neki alap, ha jutalmat kap.
Gond, bánat idején eseng
Ura kegyeiért.

S van, ki nem hiszi,
Odafentről őt is őrzik,
Nem fogad el olyan Urat,
Ki elveszejt ártatlanokat.

Életének ballépésit, rossz
Döntésit nem hárítja másra,
Tudja jól, tetteinek lesz
Majdan utóhatása.

De kérdem én, hogy` lehet
Szó nélkül, csendben tűrni,
Szemlesütve imákat fűzni,
Mikor szíved megszakad.

Épp csak sarjadó élet
Semmivé lesz, nem hagy
Maga után mást, csupán
Fájdalmat és gyászt.

Ha lenne oly jó Urunk,
Mint sok ige állítja,
Szülőnek gyermeket
Siratni nem hagyna.

Tanító célzattal nem
Lenne kegyetlen, hogy
Még több imádság
Őhozzá elérjen.

Továbbra is abban hiszek,
Életemet én terelem,
S hogy mi lesz velem,
Rajtam áll, nem Istenen.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


adrya813(szerző)2019. február 5. 16:12

@Motta: Köszönöm 🙂

Motta2019. február 5. 13:14

Megértem az érzéseidet.
szivvel olvastalak
Motta

adrya813(szerző)2019. február 4. 14:41

Olvastam a Bibliát, már egész fiatalon is foglalkoztatott a vallás témaköre. Számomra túl meseszerű Jézus története, nehezen hiszem, hogy megtörtént eseményeket dolgoz fel. Ugyanígy nem hiszek más mitológiai, vallási történeteknek sem.
Az embernek mindig kell valami vagy valaki, amiben hihet.
Elfogadom mások hitét, de én magam szkeptikus maradok.

HanyeczKaroly2019. február 4. 13:41

Nagyon elszomorodtam versed olvasásakor. Kérlek, olvasd el az evangéliumokat, mert szerintem ateizmusod abból fakad, hogy félreismered Istent. Én hiszem, hogy Jézus a Megváltóm. Ő meghalt értünk a kereszten, együttérzett az emberi szenvedésen, amin ő maga is átment. Kérlek, gondolkodj el a tanításán és tettein, és szerintem be fogod látni, hogy nem érdemli azokat a vádakat, amikkel illeted.
Kétségkívül nem a Mennybe teremtett minket az Isten. Itt rengeteg a szenvedés, ami egy hívő embernek is fáj. Mi sem tudjuk sok fájdalomra a választ, de minket a kétely kérdezéshez vezet, nem tagadáshoz. A tagadás zsákutca, a kérdésfeltevésben ott van az esély a folytatásra. Nem igaz, hogy nincs remény. Nem igaz, hogy a tudósok bebizonyították, nincs Isten. Ha változni kész lélekkel olvasod az evangéliumokat, akkor rájöhetsz, hogy nem elavult, bűnös dolog a hit.
Ezzel foglalkozik ''Bűn-e a hit?'' című versem. Kérlek, olvasd el, hátha segít! Figyelni foglak, és ha megajándékozol bizalmaddal, szívesen válaszolok kérdéseidre, ami tőlem telik.
Boldoggá tenne, ha megtérnél Jézushoz. Szívvel, szeretettel: Karcsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom