Szerző
Mata Ibolya

Mata Ibolya

Életkor: 51 év
Népszerűség: 212 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 220 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. február 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (26)

Mata Ibolya

Árván maradt élet III.-IV. vers

Az apáca karjaiba vette a csöppséget.
A hidegben majdnem kihűlt kis testet.
S bevitte a meleg lakás békés otthonába.
A kandallóhoz érve pokróccal betakarta.

A lelkész is odakucorgott a meleg tűzhöz.
Majd jól közel hajolt az újszülötthöz.
Nem kérdezett semmit, meg se szólott.
Mert a szívében minden szó elvirágzott.

A gyermek kék szemében csillag gyúlt ott.
Mely, mint a Betlehemi csillag, úgy világított.
Csöppnyi, piros ajka cuppogott nagyokat.
Éhes volt a drága, nyelt is nagyokat.

Margit - az apáca . tejet forralt a fazékban.
Majd lehűtötte, és úgy adta kanálban.
Gondolta is, hogy majd vesz cumisüveget.
Mert fel kell, hogy nevelje eme gyermeket.

A lelkész mélyen a gondolataiba merült.
Ez a csöppség vajon ide hogy került?
Születése percében már árvaságra jutott.
Árván maradt élet. Neki ez szolgáltatott.

Margit megetette, majd tisztába tette.
Akkor látta, hogy fiú a gyermekcsemete.
Karjaiba vette és ringatón elaltatta.
Szenteste szelleme szállt a családra.

Mivel karácsony éjszakája volt ekkor.
S minden történés egy jelenetsor.
Így az ünnephez méltóan elnevezték.
János lett a neve! Meg is keresztelték.

Eltelt tíz év, és Jánosból nagyfiú lett.
Iskolába járt és szépen nevelkedett.
Szalmaszínű haja, mint a nappal fénye.
És szeme ragyogása volt az ég kékje.

Már csak Margit nevelte őt egyedül.
A lelkész lelke a felhőkön hegedült.
Ott is zsoltára volt a szent imakönyvnek.
Körülötte az angyalok is énekeltek.

Majd egy őszi nap halvány esthajnalán,
Mikor már a falevél is búcsúzik talán,
Bekopogott hozzájuk a bábaasszony.
Fájdalmasabb volt, mint az őszi alkony.

Tíz hosszú évig mardosta a keserű bánat.
És már nem bírta a szörnyű fájdalmat.
Hogy Ő volt, ki ajtó elé tette a gyermeket,
De - kit soha egy percre sem feledett.

Mert a malomkő súlya a szívére nőtt.
És várta, csak várta az újabb esztendőt.
És így telt el tíz év bánatos panasza.
Bús szavainak börtön volt az otthona.

Borbála - a bábaasszony - bocsánatot kért,
Hogy csak most mondja el igaz történetét.
Mert félt és gyáván megfutamodott.
Azon az éjszakán mindent elátkozott.

Tíz évvel ezelőtt azon a szörnyű éjszakán
A megfagyott csillagok az eget uralták.
De a hideg nemcsak az utakat karcolta,
Hanem egy anya életét halálba mardosta.

Az anya nem más, mint Borbála lánya.
Így hát János az ő unokája.
És vétke ezért még nagyobb bűn.
Mert unokáját eldobta szívtelenül.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


JohanAlexander2019. február 11. 09:13

Kedves Ibolya, szép történetedhez, nagy
szívvel gratulálok!

flagranti-poeta2019. február 9. 17:27

.❤️💋💘

SzilajMark2019. február 9. 15:02

Megható,nagyon szépen fejezed ki magad. Egy nagy szívvel és követésemmel gratulálok hozza.
Márk

Doli-Erzsi2019. február 8. 17:37

Megható, szép folytatás!
Szívvel, szeretettel olvastalak!
Erzsi

Maria_HS2019. február 5. 16:24

Nagyon szépen mesélted el ezt a fájdalmas történetet: Maria
19.

kicsikincsem2019. február 5. 13:35

Megható... Szívvel gratulálok.
Ilona

Motta2019. február 5. 13:26

Szomorú sorsok, és mennyi ilyen van!
szépen megirtad.
szivvel olvastalak
Motta

1111112019. február 5. 12:53

Meghatóan szép folytatás, most is szívesen olvastalak. Piroska

Metta2019. február 4. 22:38

Drága Ibolya!
Nagyon szép,szívet érintő sorok!
Szeretettel!
Margit

dobosigyorgy2019. február 4. 20:41

Csodaszép történetedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Gyuri

R3ventlov2019. február 4. 10:56

Megható folytatás... valahogy így vagyok vele én is:

''Nem kérdezett semmit, meg se szólott.
Mert a szívében minden szó elvirágzott.''

Szívvel, szeretettel:
Zsolt

Gmeindlmargitka2019. február 4. 00:41

Fájdalmas történet versben elbeszélve. Megható.
Szívvel értékelem.
Margó

gypodor2019. február 3. 19:19

Szívet érintő verses történet.
Szívet hagyva olvastalak.
Gyuri

lejkoolga2019. február 3. 16:32

Csodálatosan megírt, lelket-szívet érintő alkotás, kedves Ibolya!
Gratulálok!
Szeretettel, szívvel: Olgi

1-9-7-02019. február 3. 16:02

Megható szép sors versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

anci-ani2019. február 3. 15:13

Nagyon megható szívbemarkoló történet,
egy gyönyörű elbeszélő versben!
Izgalmas történeted érdeklődve, örömmel olvastam drága Ibolyám olyan érdekesen írtad le lekötötte figyelmemet...
A vége jó lett, megtért a lelke Borbála nagyanyjának
és eljött a tízéves unokájáért...
Nagyon tetszett!
Gratulálok remek alkotásodhoz nagy szívvel, szeretettel, elismeréssel:
Anci

Törölt tag2019. február 3. 15:10

Törölt hozzászólás.

41anna2019. február 3. 13:37

Meghatóan szép vers!
❤ ! Melinda

feri572019. február 3. 11:58

Megható, nagyon szép sors alkotás Ibolya
Nagy Szívvel jelöllek kedvencnek
Feri

Dram2019. február 3. 11:55

Kedves Ibolya!
Megható, szép versbe foglaltad a kitett,
elhagyott gyermek történtét, elgondolkodtató,
tanulságos befejezéssel...
Verseidhez, tisztelettel, szívet hagyva gratulálok; András

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom