Szerző
Ebergényi Anita

Ebergényi Anita

Életkor: 31 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 176 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Ebergényi Anita

Bűbáj

Elvakít téged a báj,
a véget nem érő varázs,
melyet talán
a sors nem neked szánt.

Olyan így ez a világ,
mint amit már
elsodort az ár.

Mögötte nincs más,
mint hazugság
és az elsuhanó boldogság.

Megtörhetne már ez a bűbáj,
amit egykor te mondtál.
Minden problémát
csakis te okoztál.

Te, aki nem vagy más,
mint egy látomás.
Már külön utakon jársz,
mégis mindenhol csakis engem látsz,
mert az érzelmek elől nincs szabadulás.

Azt kapod, amit nem vársz,
de nem kár,
mert én sem vagyok más,
mint egy ábránd.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


anci-ani2019. január 31. 23:04

''Elvakít téged a báj,
a véget nem érő varázs,
melyet talán
a sors nem neked szánt.''
Bizony a szívet elvakítja a szerelem,
nem látja ami számára még láthatatlan...
Szomorúságában is szép versedhez Anitám
szívet hagyok szeretettel:
Anci

SzaipIstvanne2019. január 31. 20:35

Kedves Anita, szomorusagaban is szep versed szivvel
olvastam. Maria

feri572019. január 31. 16:16

Nagyon szép versed
Szívvel olvastam
Feri

ditte1422019. január 31. 15:58

Kedves Anita!
Versed csupa talány, csupa varázs, csupa báj.
Megfog, majd magával ragad a lendülete is.
Szívvel gratulálok: Erzsi néni

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom