Szerző
Vers

A verset eddig 78 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

1 láthatatlan tagunk

Gáthi Csenge Mónika

Megalkuvás

Gályarabként utaztak ők ketten:
A szív és az agy,
Arcuk sem öröm, sem remény nem festi,
Szemük tompán mered, fátyolosan,
Tán várnák az őszt,
Ha tudnák, hogy majd eljő.

A koszban szorgalmas kezük -
Kosztengeren és koszban szenvedezve,
De csitt! Hallod a jajszót?
Én sem. A széllel se jön más, csak pernye,
Hol a jajszó? Hol a sóhaj?
Tán nemcsak kezetekre került lakat?

No, lám csak, lám csak, gályarabok,
A szív, az agy mily néma marad!
Az ostor pihen, a halál alszik,
S lelkeitek megalkusznak,
Ne panaszkodj, csitt, te száj,
De reád, benső, halál vár.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Csenge0420(szerző)2019. január 24. 13:51

@donmaci: Köszönöm, örülök, hogy tetszett!

donmaci2019. január 23. 21:59

Remek alkotásodat szívvel olvastam: Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom