Szerző
Ebergényi Anita

Ebergényi Anita

Életkor: 31 év
Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 416 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Ebergényi Anita

Sajnálom!

Ködös álmok
a végtelen úton.
Nincs is másom,
csak amit most látok.

Sajnálom,
hogy a közös utunkon
nem vár ránk a Nap és a Hold!

Mindent bánok,
hisz most már jól tudom,
kár volt egykoron
bennem megbíznod.

A nappalok
már nem boldogok,
mert a magányom
örökké csak forog.

Mindent sajnálok,
így örökké csak sírok.
Olyan rossz,
hogy már nem láthatom,
ahogy rám mosolyogsz.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


anci-ani2019. január 18. 14:12

Szomorúságában is szép, megható versedhez kedves Anita szívet hagyok szeretettel!
Anci

feri572019. január 18. 10:47

Szomorú, nagyon szép vers Anita
Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom