Szerző
Polgár Olga

Polgár Olga

Életkor: 40 év
Népszerűség: 48 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 116 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. január 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (15)

Polgár Olga

Senki a semmiben

Ma tényleg úgy érzem, nincs remény,
és két kezével fojtogat a magány.
Már nem hull a könnyem,
s létem oly halovány.

Lelkem egészében sorvadok.

Fáj és emészt, hogy nincs tett,
se gondolat.
Minden perc csak növeli a gondokat.
Remegő ajkaim közt a szó elhal;
nektek némaság, nekem titkolt sóhaj.

Lelkem egészében sorvadok.

Fel kellene szállnom jövőm vonatára.
De mi van, ha a jegynek túl borsos az ára?
Inkább megfordulok, leszegem a fejem.
Hová is mehetnék? Hisz üres minden zsebem.

Lelkem egészében sorvadok.

Jöttök-mentek mellettem,
fellöktök, átléptek felettem.
Már felállni sem akarok,
már nem...

Lelkem egészében sorvadok.

2019. január 10.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Olga23(szerző)2019. február 21. 13:00

@szombati: Bizony néha nehéz ,és szinte elérhetetlen célnak tűnik,hogy előre,felfelé haladjunk. De ha meg se próbáljuk, akkor elnyel a semmi,és azt nem akarhatjuk!Szívből kívánom,hogy ezek az érzések messze kerüljenek el téged!
Szeretettel: Olga

szombati2019. február 21. 10:37

Az a baj,hogy sokat érzek így.
Mégis menni kell!
Lehetőleg előre és nem a mélybe.
Versed megérint.
Nagy szívvel!
Szeretettel!
Légy boldog!
Tibi

Olga23(szerző)2019. január 20. 18:19

@Thgergo1989: Hálás vagyok az elismerő sorokért ! Köszönöm Gergő.
Szeretettel: Olga

Olga23(szerző)2019. január 20. 18:18

@gypodor: Köszönöm Gyuri!
Olga :)

Olga23(szerző)2019. január 20. 18:18

@HodosiImrene: Köszönöm!
Olga :)

Thgergo19892019. január 20. 07:03

Szép, hatásos, érzelem dús, sorok!
Engem teljesen magával ragadott kifejező versed.
Szívvel, üdvözlettel,
Gergő

gypodor2019. január 19. 22:31

Szívvel
Gyuri

HodosiImrene2019. január 18. 22:32

Szép,szomorú versedet szívvel olvastam. Hodosi Imréné Emma

Olga23(szerző)2019. január 18. 21:56

@Motta: Köszönöm! ... vajon üres zsebbel is fel lehet szállni ?
Olga :)

Olga23(szerző)2019. január 18. 21:52

@donmaci: Köszönöm Józsi!
Szeretettel:Olga

Olga23(szerző)2019. január 18. 21:52

@GreyMouse: '' Már felállni sem akarok '' ... van,amikor az ember ha fel is emeli a tekintetét nem azt látja,amit mások.Talán ezért is hajtjuk le a fejünket ilyenkor.
Köszönöm elismerésed.
Baráti üdvözlettel: Olga

Motta2019. január 18. 20:07

Azt mondom, szállj fel arra a vonatra!
szomorú, szép versed szivvel olvastam
Motta

donmaci2019. január 18. 19:45

Szomorú versedet szívvel olvastam: Józsi

GreyMouse2019. január 18. 19:11

Kedves Olga!

''Fel kellene szállnom jövőm vonatára.
De mi van, ha a jegynek túl borsos az ára?
Inkább megfordulok, leszegem a fejem.
Hová is mehetnék? Hisz üres minden zsebem.''

Leszegett fejjel sajnos nem láthatjuk a szépséges eget és a csillagokat.... Elemei erővel árad a fájdalom hitelesen megírt alkotásodból. Refréned jól fokozza, erősíti ezt az érzetet. Szomorúságában is szép versedhez elismerésem.
Tisztelettel: GéeM.

Olga23(szerző)2019. január 18. 18:07

@Eleonora: Szívből kívánom,hogy ez az érzés már a múltad részét képezze.Igen Nóra, felállunk,mert fel kell állnunk ahhoz ,hogy ne léphessenek többé át felettünk. Köszönöm,hogy versemet szíveddel ajándékoztad.
Olga

Olga23(szerző)2019. január 18. 18:03

@Kicsikinga: Köszönöm elismerésed!
Olga :)

Eleonora2019. január 18. 16:23

Versed tökéletesen hordozza a reménytelenség és magány érzetét. Tudom, mert megéltem, s ilyennek éltem meg.
Az érzés maga végtelenül szomorú, s csak egyetlen jó dolgot hordoz, hogy mégis feláll az ember, mert az erős lélek, mint a Tiéd is ilyen.
Szívvel
Nóra

Kicsikinga2019. január 18. 15:23

Rendkívül jól írsz!

Olga23(szerző)2019. január 18. 13:53

@somebody21: @feri57: @Metta: @lanyigeza: Köszönöm nektek!
Baráti öleléssel:Olga

lanyigeza2019. január 18. 13:20

Kedves Olga!
Nagyszerű versedet szívvel, szeretettel olvastam.
Géza

Metta2019. január 18. 11:55

Átérezhető sorok,nagyon szépen megírt vers!
Szívvel,szeretettel!
Margit

feri572019. január 18. 10:05

Ma tényleg úgy érzem, nincs remény,
és két kezével fojtogat a magány.
Már nem hull a könnyem,
s létem oly halovány.

Lelkem egészében sorvadok.

Megható szomorú versed átéltem Olga
Szívvel, szeretettel gratulálok
Feri

somebody212019. január 18. 09:27

Szomorú , reménytelenség verseshez szívvel gratulálok, a fájdalmat nagyon jól megfestetted a versedben.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom