Szerző

Kutyifa Anikó

Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 101 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. december 3.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kutyifa Anikó

Petőfi (újkori) szavai Aranyhoz

Tán csak álom, talán ábránd, régi emlék felragyog,
tornyos templom oltáránál, keresztvíznél én vagyok.
Sok-sok város versenyez, hogy vajon hol is születtem,
hol ölelt először anyám, mikor csendben nevettem.

Ez a város, sáros utcák, szoknyák rojtja meglebeg,
vaskos csizmák, döngő utak, szőlősorok, emberek.
Évszázados por sejlik a tanyák foszló vályogán,
bölcs a csend, a hordó hallgat pincesorok alkonyán.

Jó barátom, kedves János, újra írok teneked,
ez a város azóta sem feledett el engemet.
Számos ház, a kút, a templom szülőházam öleli,
könnyem csordul, ahogy szemem ősi nyomom követi.

Egy ideje visszajárok, ne félj, nem kísérteni,
szívem ezer program révén örömmel megtölteni.
Képzeld, ez a kőrösi nép igen furcsa, megvallom,
disznót öl a tömegeknek, nem mondom, ez skandallum.

Mikor anyám altatóját dúdolta a bölcsőnél,
vagy a tyúkja kárált folyton meleg búbos kemencén,
Morzsa kutya nem sejtette, főtéren sül hurka majd,
hegyezheti fülét, amíg pár cupákot körbenyal.

Kemencében nemcsak hurka, kenyér is sül, barátom,
éjjel-nappal ünnepelnek, minden évben csodálom.
Úgy szeretnek enni, inni, földig csorog a nyálam,
pontozzák az ételeket, ilyet sose pipáltam.

Rétest, sütit lepontozni? Bográcsban a kiskakast?
Fesztiválról fesztiválra egyre több a nagy pocak.
Azt ne hidd, hogy lusta népség, táncolnak itt eleget,
néptáncos vagy mazsorettes több száz vidám kisgyerek.

Ne kérdezd, hogy mi a mazsi, nem ettem még mazsolát,
én mondom, hogy nem túl sokat takar az a kiskabát!
Csinos lányka botot pörget, rezet fújnak legények,
Csokonai megírná itt újra azt a Reményhez-t.

Szóval, ahogy emlegettem, mozog is a nép biz` ám,
sportügyileg sem hiányzik néhány neves fesztivál.
Libafutam Ludas Matyi kedvenc éves programja,
ezt a távot Döbrögi is háromszor lefuthatja.

Szeretik a szenteket is, Szent Ivánt meg Szent Mihályt,
ezekre a napokra is szerveznek egy fesztivált.
Tudnak ehun élni, ecsém, mért nem élek manapság?
Megennék egy jó nagy tányér kiskőrösi sztrapacskát.

Képzeld el, a közútnak is saját múzeuma van,
szomszédjában fröccsöt ihatsz, amikor csak kedved van.
Idén azt is megfigyeltem, kedvencük a háromszáz,
szorgos hölgyek ezt a számot rózsaszálba horgolták.

Olyan ez, mint régen nálunk esténként a fonóba`,
mikor még a Tinder helyett vásznat húztak el jobbra.
Offline volt az egész világ, pletyka volt a fészbúkunk,
legalább az egész falu tudta, hogyha lebukunk.

Nagy kópé a kiskőrösi, azt gondolom, Jánosom,
mégis ez az egész földön legkedvesebb városom.
Hiába a hegyek, völgyek, bármily messze járhatok,
minden úton nem Rómába, Kiskőrösre juthatok.

Kiskőrös, 2018. november 6., Barátom, Petőfi című, SNI gyermekek számára meghirdetett pályázat kapcsán.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gelnadi-gabor2018. december 3. 18:43

Jól sikerült. Aranyos levél.... Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom