Szerző
Vers

A verset eddig 120 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. november 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Eleonora, szilvi_83, 1 láthatatlan tagunk

G. Varga László

Vigasztaló

Őszi hajnalon,
mikor finom pára lebeg a föld felett,
s fanyar illatot hordoz a bársonyba bújt szél,
ne hazudd magadnak,
hogy emlékké szelídültek a forró nyári napok,
hiszen fáj, hogy ezüsttel szőtt fejed
többé nem érintik tengerből támadt angyalok.

S hiába kergetőznek derűt erőltetve
a rozsdás, hulló levelek,
ne tagadd, hogy titkolt szenvedéllyel
még mindig a fényt keresed.
De hiábavaló a gyötrelem, hisz magad is látod,
hogy lombhulláskor nem táncolnak délibábok
az út felett.

Mégis vigasznak szánalom helyett
fogadd el a zenélő fák ölelését, a kéklő eget,
a tövises ágak közt megbúvó madarak barátságát,
a csend hangjait, és észre sem veszed
majd, ha hűvös nyugalommal utat tör a tél.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gvargal(szerző)2018. november 16. 10:29

Köszönöm az értékelést, köszönöm, hogy olvastatok.
gvargal

dufmar2018. november 11. 17:43

Szép vers!

Arvai_Emil2018. november 11. 15:29

Szép, költői, érzelmes. Tetszik.
Üdvözlettel: Á.E.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom