Szerző

Komáromi Zoltán

Életkor: 23 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 122 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. október 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Komáromi Zoltán

Valódi látomás

Szertefoszlott már minden kínom.
Elengedtem szinte mindent, miért
Régen éjjelente kellett sírnom.
Egyetlen félelmem maradt csupán:
Tőled elszakadni hogy is tudnék?!
Lételemem lettél, és mily bután
Elhittem, tényleg valódi lennél,
Közben puszta képzelet vagy talán.

Boldog vagyok akkor is, ha csak
Látomást csókolok és ölelek,
Akkor is érezlek és enyém vagy.
Naivan, bután, de ha megfelelek,
Kettőnk sorsa összeolvadt massza,
Amíg lelkünk önmagát felakasztja.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom