Szerző

Hegyi László

Népszerűség: 326 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 246 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. szeptember 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (54)

Hegyi László

Versmérgezés

Néha versmérgezésem van, ha itt járok a Poet-en,
és ilyenkor nem jó semmi - bocsássatok meg, ó, nekem!
Csak nyűglődöm a verseken: "ez túl hosszú, az meg rövid",
"ez kifacsart, erőltetett" - keresgélem a szó tövit.

És senkivel és semmivel nem vagyok már elégedett,
kétkedni kezdek magamban, jól látom-e a tényeket.
Nem lelek egy tetsző művet, egy józan, formás mondatot,
csömöröm van, mérgezésem, hagyni vágyok csapot-papot.

Íme itt egy: de ismerős(!), biztos találkoztam vele
már valahol - oly szánalmas: sem eleje, sem veleje.
Aztán lassan feleszmélek, bizony koppanok is nagyon:
rájövök, hogy ezt én írtam - és akkor tényleg itt hagyom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ereri2019. január 31. 21:16

Találó a cím és klasszul építetted fel a mondanivalód kedves László - így remekül érvényesült az önironikus csattanó! Bizony, gyakran érzek én is hasonlóan, mind a mások, mind saját írásaimmal kapcsolatban. Kedvemre való az őszinte hangvételed! Nagy-nagy szívem hagyom mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

editmoravetz2018. szeptember 17. 06:59

Kedves Laci!

Művészi!
:)
Jó volt olvasni - tetszik az eszmefuttatásod is, nem ''csak'' a vers maga.

Szeretettel szívet hagyok: Edit /51./

M.Laurens2018. szeptember 16. 11:17

Elnézést a megkésett reakciómért, de néhány napot a szívklinikán töltöttem.
Természetesen nem versmérgezésből kifolyólag! 😂
Mosolygó szívvel gratulálok soraidhoz!
/Miklós/

gypodor2018. szeptember 16. 05:17

Tetszik. Szívvel és mosollyal
Gyuri

Hero2018. szeptember 15. 06:51

Ismerős érzés, jó hogy valaki leírta 😀
Áldással,
Roland

1957052520122018. szeptember 14. 18:08

A művészet már csak ilyen: néha bosszant, néha mosolyra fakaszt... Mosollyal hagyok szívet , Irén

jozsefsoltcsosz2018. szeptember 14. 14:49

Önkritika, verskritika, írás az írásról - ilyen is kell néha. Tetszett. Köszönettel: Józsi

1111112018. szeptember 14. 13:54

Nagyon tetszik a versed,remek a csattanó, mosolygós szívet hagyok. Piroska

szjuma32018. szeptember 14. 13:05

Mondjam, hogy jóból is megárt a sok? Szeretettel Magdus

vargaistvanneel2018. szeptember 14. 11:49

Szuper vers!!! :) :)

Szívvel, szeretettel gratulálok
Erzsi

nefelejcs2018. szeptember 13. 23:03

Remek témát választottál, kedves Laci! :)
Hasonló érzéseim, gondolataim nekem is vannak időnként.
Elismerésem az őszinteségedért!
Megmosolyogtam az öniróniát.
Szeretettel gratulálok!
Anikó

Elise2018. szeptember 13. 21:17

Kedves László! Kis önirónia ez a versmérgezés! Bizony sokan írunk különböző hosszban, stílusban, és valóban vannak kevésbé sikerültek is, sőt az ízlések sem egy formák!
Azért ez a versed is elnyert nálam egy szívet!
Elise

Rozella2018. szeptember 13. 20:22

Rokon-lelkek lehetünk, mert az írás egyszerűen belső késztetés.. hogy vers-e minden ''versnek látszó'' tárgy? Korántsem. Én is íram erről többször már, ha egyiket pl. ''Egy amatőr költő heti táncrendje'' címmel megtalálod ) De légyszi ne akadj ki, csak megerősíteni szeretnélek! Köszi a mosolyt! :) üdv. Róza

Layosh2018. szeptember 13. 14:26

Igazán akkor fogsz megbetegedni, ha majd jelentkeznek az elvonási tünetek. Amíg saját magad (is) meg tudod nevettetni, addig nem vagy elveszett ember.
Írni nem azért kell, mert ''tud'' az ember, hanem azért, hogy helyet szabadítson fel odabenn azzal, hogy megszabadul a ''lerakódásoktól'' :-)))

berenyi.klara2018. szeptember 13. 11:10

:))

kicsikincsem2018. szeptember 13. 10:36

Ezt jól írtad... szívvel gratulálok.
Ilona

logosz2018. szeptember 13. 10:10

Hát... van benne igazság! (ugye a jelenlévők mindig kivételek?) :) Szívvel, Gábor

ariamta2018. szeptember 13. 10:09

Azt hiszem, ezt mindnyájan átérezzük. De ez így természetes. Nagyon jó humorral megírt versedet szívvel olvastam, kedves Laci!

Dram2018. szeptember 13. 09:53

Kedves László!
Mosolygósra vetted, tetszik.
Szívet hagyok tisztelettel; András.

Sida2018. szeptember 13. 07:39

Azt hiszem, minden alkotó emberre jellemző, fontos dolgot fogalmaztál meg. A kétely, a csömör ott lapul a lelkünk mélyén és időnként előtör. Nem számít!Írunk, ha írni kell, mert ugyan, mi maradna helyette?Akinek van jobb, fontosabb, az úgyis abbahagyja, vagy egy ideig felfüggeszti.
Szívvel gratulálok mosolygós versedhez.
Si

Mary052018. szeptember 13. 07:04

Kedves László !
Mosolyogva olvastam versed , valóban nem mindig áll készen az ember ,hogy verseket olvasson .Én is csak akkor teszem ,ha kitudok zárni (majdnem ) minden zavaró tényezőt.
Szívvel olvastam nagyszerű versed . Marika

Martonpal2018. szeptember 12. 21:33

Nekem is vannak rossz verseim és kevésbé rosszak,a jót mindig a másokéban találom.:)
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok és még nem szóltam versed precíz szerkezetéről...attila

Aesculus2018. szeptember 12. 21:32

Talán csak enyhe allergia... :) Szívvel:Aesculus

Pflugerfefi2018. szeptember 12. 21:25

Szerintem Te fogod írni az ellenszert,
egy remek vers formájában!
Vagyunk így , mégis itt vagyunk!
Gratulálok soraidhoz szívvel.
Feri.

merleg662018. szeptember 12. 21:14

Kedves László! Néha az ember a kezdeti saját verseit olvasva, nélkülözi az elégedettség érzését... remek versed szívvel és szeretettel olvastam: Gábor

friendly2018. szeptember 12. 20:59

Az önirónia erény,gratulálok,szívvel :Gábor

meszaroslajos602018. szeptember 12. 20:47

Remek alkotásodnál szívet hagyok, Lajos.

Napsugar06072018. szeptember 12. 20:29

Jót derűltem verseden nem mindig alkotunk egyformán jót. Gratulálok

m.falvay2018. szeptember 12. 20:04

Előfordul , hogy az ember önmagában botlik el , ilyenkor fáj nagyon a pofára esés .
Szívvel Miki

feri572018. szeptember 12. 19:52

Íme itt egy: de ismerős(!), biztos találkoztam vele
már valahol - oly szánalmas: sem eleje, sem veleje.
Aztán lassan feleszmélek, bizony koppanok is nagyon:
rájövök, hogy ezt én írtam - és akkor tényleg itt hagyom.

Csodálatosan szép és őszinte versedhez László
Óriási Szívvel gratulálok.
László, mától a figyelőmben követem tovább verseidet,(remélem te is)
Nagy szeretettel várlak én is
Baráti Poéta szeretettel
Feri

kokakoma2018. szeptember 12. 19:03

'' A Bőség sokszor árt'' . Menj el horgászni és pihend ki magad. Remek a versed! Szívvel gratulálok. János

anci-ani2018. szeptember 12. 18:25

Sajnos ez sokszor igaz, nem is vicc, bár megmosolyogtató egy kicsit, mert gyakran vannak ilyen verseink, melyekre ez a leírás ráillik... :)))
Szívvel, szeretettel gratulálok remek versedhez!
Anci

Metta2018. szeptember 12. 17:07

Kedves László!
Bizony előfordul az emberrel,nagy igazságot írtál!
Szívvel,szeretettel gratulálok remek,humoros versedhez!
Margit

kincseshaz2018. szeptember 12. 17:07

Öniróniáddal, humoroddal csodás verset alkottál.
Elismeréssel, szívvel gratulálok: Ilona

bakonyiili2018. szeptember 12. 16:55

Néha így vagyunk, talán velünk is előfordul! Nagyon humorosan írtad,
mosolyogtam is rajta.
Szeretettel köszöntelek: Ili

Zsuzsa03022018. szeptember 12. 16:07

Nagyszerű versedhez szeretettel szívvel gratulálok. Madárcsicsergős, szép napot kívánok: Zsuzsa

somluca2018. szeptember 12. 16:05

Addig jó, amíg tudunk mosolyogni magunkon. Mert okot találunk bőven :)
Tetszik a versed!

lejkoolga2018. szeptember 12. 15:48

Mosollyal olvastalak, kedves Laci, de van benne igazság...
Szívem érte: Olgi

dufmar2018. szeptember 12. 15:45

Nagyon jó!

molnarne2018. szeptember 12. 15:31

Nagyszerű versedhez szeretettel szívvel gratulálok:ICA

lanyigeza2018. szeptember 12. 15:14

Kedves László!
Nagyszerű versedhez szívvel, szeretettel gratulálok. Egy házi praktikát mérgezés ellen ajánlottam volna, kutyaharapást szőrével gyógitani, de az volt versed csattanója.
Üdv: Géza

JohanAlexander2018. szeptember 12. 14:54

László, sokszor így vagyunk páran.
Azért van néhány értékesebb írás is,
mi örömmel tölt el téged is!?
Nagy szívet hagyok versednél!

41anna2018. szeptember 12. 14:38

Aranyos vers!
❤ ! Melinda

amalina2018. szeptember 12. 14:21

Nekem is szokott versmérgezésem lenni, most például hónapokig se nem írtam, se nem olvastam, de most lám, megint itt vagyok: lehet, hogy ez nem is mérgezés, hanem szenvedélybetegség? A kávé sem ízlik, mégis lenyelem. Szóval, valahogy így...
:)

Marcsy2018. szeptember 12. 14:12

Igen lehangoló tud lenni, ha csak ''rossz'' verseket lát az olvasó, pláne, ha maga is költő. Nem vagyunk egyformák, jól és rosszul is írunk. Én is elgondolkodom sokszor, hogy mit keresek itt, minek írok. A versedet szívemmel értékelem, nagyon igaz és mulatságos.

SzaipIstvanne2018. szeptember 12. 14:04

Kedves Laszlo, megleptel a befejezessel. Mielobb gyogyulj ki kerlek a versmergezesbol. Remek versed mosolygos szivvel jutalmazom.
Maria

1-9-7-02018. szeptember 12. 13:48

Kedves László versedhez első szívvel gratulálok és remélem hogy versmérgezésedből kigyógyulsz hamarosan mert találsz itt ellenszert szeretettel Anikó

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom