Szerző

Molnár Annamária

Életkor: 37 év
Népszerűség: 68 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 130 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

feri57, Motyo01, 1 láthatatlan tagunk

Molnár Annamária

Eltűnt diákévek

Tudtam, hogy nem lesz könnyű, ha elhagyom önt,
Hogy egy nap már nem bírok el ennyi közönyt.
Tudtam, hogy nem fog boldoggá tenni a nagybetűs élet,
S hogy csak addig jó, míg tartanak a diákévek...

Százszor visszasírom önt s az iskolát,
Hol hit nélkül is léteztek csodák.
Hisz az egyik csoda ön volt, kit annyira szerettem,
S hiába törtek meg az évek, sosem feledtem...

Bárcsak újra élhetném azokat a perceket,
S boldog lehetnék még egy kicsit ön mellett!
Hisz sosem kívántam a felnőtt éveket,
Eltűntek a mosolyok, s csak nyelem a könnyeket...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kokakoma2018. augusztus 11. 16:12

Mindannyian visszasírjuk a diákéveket. Szívvel János

feri572018. augusztus 11. 15:42

Bárcsak újra élhetném azokat a perceket,
S boldog lehetnék még egy kicsit ön mellett!
Hisz sosem kívántam a felnőtt éveket,
Eltűntek a mosolyok, s csak nyelem a könnyeket...

Nagyon szép szomorú emlékezés versed
Szívvel olvastam
Szeretettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom