Szerző
Vers

A verset eddig 320 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. augusztus 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (21)

Somebody Somebody

Ül és hallgat

Ül
s csak hallgat,
szó nem jön,
a hang néma,
a levegő is csak tolvajként jár ki-be,
a könnyek viszont záporesőként hullnak
bele a végtelenbe.
Összetört, csalódott, elesett
s megsemmisült újra,
önmaga sötét árnyékává vált újra.
Visszazuhant
s lelke sötét mélyében
keresi elveszett lényét talán,
de nem találja.
Gyenge volt, és az is marad.
Mit is vár a kedves?
A jót nem neki szánták,
a reményei megölik, minek élteti?
S szép lassan beláthatja, őrült,
de ezt még kikéri.
Bízik, de nem eléggé,
beleolvadt egy hasztalan nyárba,
érzései elfolytak,
s vele életkedve is,
semmi sem jó,
miért is lenne?
Normális akar lenni,
s közben nem tudja, e szó mit jelent,
relatív, gondolom.
Feladja, s még el sem kezdte,
visszafordul, s még az úton sem jár,
megijed s megáll,
majd hátat fordítva elsétál
a gyáva.
Élni akar, s közben csak
magát lassan pusztítja,
mily áldozat.

Motiválja lelkét
hamis szavakkal és ígértekkel,
mintha az elég lenne,
s elhiteti, ez kell,
s minden rendben lesz egyszer.
Hát nem.
Csak ül némán
hiába,
mondani nincs mit,
még mosolyog,
de közben belül rég semmi.
Ordítana, rombolna, törne és zúzna,
csak hogy minden olyan legyen itt kint,
mint zűrzavaros, omladozó lelkében bent.

E lélekromok között
te, ki nem ismered,
találhatsz reménytelen,
emésztő szerelmet,
számtalan kudarcot,
melyet a szorongás ölel át szorosan,
de vannak itt hamis barátok is,
kikben nem bízhat,
s nem akar.
Ha érdekel, van itt még keserű múlt,
mely fájó hegként maradt meg,
de vannak itt
reménytelen remények is gazdagon,
ezek éltetik,
s ölik újra s újra.
S az egészet
a magány öleli fojtóan.

Kiadhatná magából ezeket,
s tán sokkal könnyebb lenne neki,
ha végre lenne hangja,
s beszélne végre,
megkönnyebbülne,
s nem félne élni végre,
s felállna a poros,
mocskos padlóról végleg.
De senkit sem érdekelne,
tudja,
egyedül van s lesz.
Csak ül
s hallgat,
a romokkal játszik,
és némán keresi magát közte.
Vajon ott van-e még,
s fel tud-e mászni újra
a kút fenekéről a napfényre még?
Csak ül...
s tovább hallgat...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


somebody21(szerző)2018. augusztus 26. 17:30

@m.agnes: köszönöm :)

m.agnes2018. augusztus 26. 12:33

Gratulálok versedhez: Ágnes

somebody21(szerző)2018. augusztus 26. 12:08

@donmaci: köszönöm :)

donmaci2018. augusztus 26. 11:51

Szomorú versedet szívvel olvastam: Józsi

soleno2018. augusztus 25. 20:08

@somebody21: Vigasztaljon, hogy mondani epp ugy barmit lehet, mint nem mondani. Tulajdonkeppen lenyegtelen. Mantrahoz, imahoz, varazslathoz klassz dolog, de talan lenyegtelen.

somebody21(szerző)2018. augusztus 25. 18:18

@soleno: köszönöm, ..sokszor csak azért hallgatunk, mert nincs elég erőnk ,hogy kimondjuk, mi belül tombol..

soleno2018. augusztus 25. 10:29

Hát ez elég hosszú lett. De hallgatni arany. Vagy nincs szebb, mint a némaság...

somebody21(szerző)2018. augusztus 24. 15:59

@Meroni: köszönöm :)

Meroni2018. augusztus 24. 10:17

Gratulálok, komoly érzelmeket tükröző vers! Szívvel...
Roni

somebody21(szerző)2018. augusztus 16. 13:39

@lanyigeza: köszönöm szépen :)

lanyigeza2018. augusztus 16. 07:14

Felvettelek figyelőmbe, várom verseidet.

lanyigeza2018. augusztus 16. 07:13

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Géza

somebody21(szerző)2018. augusztus 12. 00:50

@kicsikincsem: köszönöm :)

kicsikincsem2018. augusztus 11. 21:43

Szívvel gratulálok.
Ilona

somebody21(szerző)2018. augusztus 10. 14:10

@molnarne: @bardosedit: köszönöm szépen :)

molnarne2018. augusztus 10. 12:26

Megható, szomorúsággal teli versedet szeretettel szívvel olvastam:ICA

bardosedit2018. augusztus 10. 11:31

Megható, szép vers! Szívvel olvastam.
Szeretettel:Edit

somebody21(szerző)2018. augusztus 10. 10:36

@Pflugerfefi: @gypodor: köszönöm :)

Pflugerfefi2018. augusztus 10. 08:31

Egyedül nehezen fog menni...
Remek vers!
Szívvel gratulálok!
Feri.

gypodor2018. augusztus 10. 08:23

Jó vers!Szívvel
Gyuri

somebody21(szerző)2018. augusztus 10. 07:48

@virginas_andras: @orok.szerelem55: @1-9-7-0: @feri57: @roseprincess: @Lilla721: @41anna: @Metta: köszönöm szèpen :) , igen szebb az élet ha szól, de most csak ül és hallgat ez egy ilyen időszak..talán ezen is túl kell esni, hogy erőt gyűjtsön az ember a folytatáshoz, hogy újra neki tudjon rugaszkodni és felmászon a kútból.

virginas_andras2018. augusztus 10. 07:14

kár... mert az élet szebb is lehetne... ha szól...

orok.szerelem552018. augusztus 10. 00:40

Megható, szomorúsággal teli, de nagyon szépe versednél szeretettel időztem.
Elismeréssel, szívvel gratulálok hozzá!
Margit

1-9-7-02018. augusztus 9. 23:16

Szomorú szép versedhez szívvel szeretettel gratulálok Anikó

feri572018. augusztus 9. 22:29

Ül
s csak hallgat,
szó nem jön,
a hang néma,
a levegő is csak tolvajként jár ki-be,
a könnyek viszont záporesőként hullnak
bele a végtelenbe.
Összetört, csalódott, elesett
s megsemmisült újra,
önmaga sötét árnyékává vált újra.
Visszazuhant

Nagyon szép alkotásod a nap legszebb verse
Óriási Szívvel jelöllek kedvencnek
Tisztelettel
Feri

roseprincess2018. augusztus 9. 22:05

Hihetetlen élmény olvasni a verseid, legtöbbször a saját életemből vélek képeket visszaköszönni. Hátborzongató! Ugyan akkor remek vers, és ment is a szív érte.
Alexa

Lilla7212018. augusztus 9. 22:00

''Kiadhatná magából ezeket,
s tán sokkal könnyebb lenne neki,
ha végre lenne hangja,
s beszélne végre,
megkönnyebbülne,
s nem félne élni végre,
s felállna a poros,
mocskos padlóról végleg.
De senkit sem érdekelne,
tudja,
egyedül van s lesz.''
De hisz van hangja: épp e vers. Biztosan van olyan is, akit érdekelne, ha eljutna hozzá. Esélyt kell adni újra és újra a körülöttünk lévőknek a kapcsolatra.Ha a kút mélyén ülünk, némán, elbújva jól életünk lélek romjai közt, valóban nem talál ránk senki, aki segíthetne, valóban egyedül maradunk. Ha nem ezt szeretnénk, azért nekünk is tenni kell, ha nehéz is. Kívánom, hogy sikerüljön!

41anna2018. augusztus 9. 19:00

Biztosan!!!
Jó vers!
Szívet hagyok!
Melinda

Metta2018. augusztus 9. 18:20

''Vajon ott van-e még,
s fel tud-e mászni újra
a kút fenekéről a napfényre még?''
Kell,hogy tudjon!
Tetszik a vers!
Szívvel!
Margit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom